GRÁF JÓZSEF

Full text search

GRÁF JÓZSEF
GRÁF JÓZSEF, a számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A számvevőszéki bizottság 2003. február 6-ai ülésén megtárgyalta a T/1819. számon benyújtott, a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A kormány már nyáron hozott egy határozatot e törvény előkészítésének alapelveiről, amelyben a cél a korrupciómentes közélet kialakítása felé egy nagy és jelentős lépés megtétele. Ez a törvény természetesen – és ez a vitában is elhangzott – nem old meg minden olyan feladatot, amit mi és a társadalom döntő többsége az úgynevezett üvegzsebtörvénytől elvárna. Ezért szerepel a törvény címében is már csak három témakör, de azt hiszem, ezek fontosságát, elkerülhetetlenségét senki nem vitatja, hiszen már nagyon sok negatív példa alapján mindannyian fontosnak tartjuk a közpénzek és a köztulajdon törvényes és ésszerű módon történő felhasználását, működését és ennek az ellenőrizhetőségét.
Felvetődött a mi bizottságunkban is, hogy célszerű-e ezt a kérdést egy újabb, úgynevezett salátatörvény formájában tárgyalni, vagy elegánsabb lenne-e nyilvánvalóan egyenként ezeket a törvényeket megtárgyalni és módosítani. A többségi vélemény szerint ez most így indokolt; igaz ugyan, hogy első megközelítésben egy olyan törvény, amely egymástól igen eltérő, szerteágazó tárgyú törvényeket módosít, ha jól számoltam, mintegy 19 törvényt, de igazán lényegesen három törvényt változtat, a többinél a szükséges átvezetéseket végzi el, és a jogszabályok közötti összhangot teremti meg.
A törvényjavaslat – és a legfontosabb elemének ezt tartottuk – erősíti az Állami Számvevőszék szerepét és hatáskörét. Az ÁSZ olyan közjogi felhatalmazást kap, amelynek során ellenőrzéseikor az állami vagyon, illetve a támogatások felhasználása, ellenőrzése során az állami szervek körén túlléphet.
A törvényjavaslat feloldja az üzleti titok és a közérdekű adat ellentmondását. Rögzíti az alapelveket, aminek alapján összhang jön létre az üzleti titokra hivatkozás és a bizottság tagjainak megítélése szerint az információ visszatartása, valamint a közérdekű adatokhoz jutás szabadságának a biztosítása között. Egyértelművé válik, hogy a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát a titok védelme nem korlátozhatja.
Fontos - és a bizottsági tagok véleménye szerint is így hangzott el -, hogy a törvény elfogadása után átláthatóbbá válik a költségvetési szervek működése, és korlátozottabb lesz gazdasági szerepvállalásuk lehetősége. Azt hiszem, az elmúlt időszak sok negatív példája hitelesen igazolja ennek a szükségességét.
A törvény ugyanakkor szigorítja a gazdasági társaságok alapításához, valamint a megszüntetéséhez, átszervezéséhez való jogokat, és ezeket a jogosítványokat a pénzügyminiszter engedélyéhez köti, amivel a bizottság tagjainak többsége szintén egyetértett.
(10.40)
A törvényjavaslat szigorítja az állami, önkormányzati szervek legalább többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetei működésének a szabályait, és - mint ahogy más bizottságokban is elhangzott - szóba került, hogy a többségi tulajdonnál és a 200 millió feletti vagyonnal rendelkező szerveknél felügyelőbizottságot kell létrehozni, és a felügyelőbizottság elnökére való javaslattételt, illetve a kijelölését az ÁSZ javaslata alapján kell megtennie a kinevező szervnek.
A törvényjavaslat ugyanakkor szigorítja a közhasznú szervezeteknél a közpénzek felhasználására vonatkozó szabályokat is, kimondva, hogy a közalapítvány és az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból közhasznú társaság kizárólag akkor hozható létre, ha az megfelel a közhasznú szervezetekről szóló törvény rendelkezéseinek is.
A bizottság többségi véleményében megfogalmazódott az a remény, hogy mindenki átérzi a törvény szükségességét, a hozzá fűződő nagy társadalmi elvárást, és így kellő támogatást kapnak a kétharmados támogatást igénylő törvénymódosítások is.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť