DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az alkotmányügyi bizottság ülésén nem váltott ki igazán nagy vitát az előttünk fekvő törvényjavaslat, és örömmel tapasztaltuk, hogy a bizottság ülésén a felszólaló ellenzéki képviselők sem a törvényjavaslat célját vitatták. Két irányból érkeztek ellenvélemények. Az egyik, hogy a formát nem tartották megfelelőnek, salátatörvénynek nevezték ezt a törvényjavaslatot is, illetve egy konkrét rendelkezéssel kapcsolatban, az önkormányzatok által létrehozott gazdasági társaságokban a többségi tulajdon szabályaival kapcsolatban fejezték ki kételyeiket.
Voltak előzményei ennek a törvényjavaslatnak az előző ciklusban. Az akkori kormány is igyekezett a korrupció ellen fellépni, bár elsősorban a büntetőjog eszközeivel. A jelenlegi kormánypártok az előző ciklusban is nyújtottak be olyan törvényjavaslatokat, amelyek hasonló célt kívántak szolgálni, mint ez a törvényjavaslat. A Szabad Demokraták Szövetsége a kormányzati szintű korrupció visszaszorítására vonatkozó törvényjavaslatot nyújtotta be, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja pedig az úgynevezett demokráciacsomag részeként kívánta szabályozni a közpénzek felhasználásának fokozott ellenőrzését. Legnagyobb sajnálatunkra az akkori kormánytöbbség megakadályozta azt, hogy akár csak vita folyjon ezekről a kérdésekről a parlamentben.
A mostani bizottsági ülésen szóba kerültek a törvényjavaslat legfontosabb elemei, köztük az Állami Számvevőszékről szóló törvény módosítása, az ÁSZ ellenőrzési jogkörének szélesítése olyan irányba, hogy amennyiben közfeladatot társaságok is elláthatnak, akkor szükséges, hogy a közpénzek felhasználását az ÁSZ az államháztartási körön kívül is vizsgálhassa.
A másik nagyon fontos eleme a törvényjavaslatnak az adatvédelmi törvény és a Ptk. egységes szabályozása az üzleti titkokkal, illetve a közérdekből nyilvános adattal kapcsolatban, ez az az új fogalom, ami aztán nemcsak a polgári törvénykönyvben jelenik meg, hanem számos egyéb törvényen is végigvonul.
Itt szeretnék visszatérni arra a vádra, hogy ez salátatörvény lenne. Meggyőződésem, hogy nem erről van szó, hanem valóban szükséges, hogy ez a fogalom egységesen jelenjen meg minden olyan törvényben, amelynek valamilyen köze van a közpénzek felhasználásához. Ne lehessen arra hivatkozni a közpénzek elköltésénél, hogy üzleti titokról van szó, és ezért akár még országgyűlési képviselők sem tekinthettek be például az előző ciklusban bizonyos szerződésekbe.
A harmadik nagyon fontos téma, amiről szóltunk, az államháztartási törvény módosítása. Ezen belül is kiemeltük a költségvetési szervek közhiteles nyilvántartását, valamint a társaságalapítási jog szigorú keretek közé szorítását.
Negyedszerre a nonprofit szférával kapcsolatos új szabályokkal foglalkoztunk. Eszerint közalapítványt és az államháztartás alrendszeréből közhasznú társaságot csak közhasznú szervezetként lehet létrehozni, illetve a közalapítványokra és a közalapítványok társaságaira ugyanazok a szabályok lesznek érvényesek, mint az állami pénzeszközökből létrehozott gazdasági társaságokra, utalnék itt a többségi tulajdon kérdésére, illetve a továbbtársulás tilalmára.
Végül érintettük a közbeszerzések kérdését. Itt nagyon lényeges változások nem lesznek, hiszen előkészület alatt áll a törvény módosítása. Itt a legfontosabb az, hogy amennyiben közfeladatot közfinanszírozásból gazdasági társaság lát majd el, akkor a közbeszerzés erre is vonatkozik, feltéve, ha ez állami, önkormányzati vagy közalapítványi tulajdonban van.
Foglalkoztunk az adatvédelmi biztos úr két felvetésével is, amit valószínűleg inkább majd egy külön törvényjavaslatban szeretnénk megoldani.
Végül a bizottságban ellenszavazat nem volt, 18 igennel 13 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartottuk.
Köszönöm szépen. (Taps.)
(10.10)
