BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA, a társadalmi szervezetek bizottságának előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A társadalmi szervezetek bizottsága február 5-én tárgyalta meg a szóban forgó törvénymódosítást. Először az Igazságügyi Minisztérium képviselője szólt a törvény céljáról, majd az ÁSZ jelen lévő képviselője is tájékoztatott bennünket az ÁSZ álláspontjáról. Megnyugtató volt számunkra, amikor azt hallottuk, hogy az ÁSZ-szal egyeztetve volt a javaslat, hogy lényegében egyetértés van, bár elhangzott, hogy apróbb módosítást az ÁSZ is szükségesnek tart.
A társadalmi szervezetek bizottságában meglehetősen hosszú vita bontakozott ki a javaslatról, bár meg kell mondanom, hogy ez a vita több kérdésben rendesen túlterjeszkedett az előterjesztésen.
A bizottság profiljából fakadóan a kérdések zöme a közalapítványokkal kapcsolatos szabályozás módosulására irányult. Érdemben a 13. és 15. §-okat érintette, az államháztartási törvénynek e pontokon történő módosításait, a közhasznú szervezetekről szóló törvénymódosítást, illetve a polgári törvénykönyvről szóló törvénymódosítási részleteket.
Kérdés hangzott el azzal kapcsolatban, hogy miért van szükség egyes szerződések cégbíróságon történő letétbe helyezésére, miként fog zajlani, hogy a közalapítványok alapítói jogokat átruházhatnak a jövőben. Kérdésként fogalmazódott meg a közalapítványokat illetően, hogy már működő közcélú, nem közalapítványként létrejött alapítványok is átalakulhatnak közalapítvánnyá.
A bizottság tagjai leghosszabban azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy a törvénymódosítás szerint közalapítvány a jövőben csak közhasznú szervezetként jöhet létre. Ez rendben is van, de kérdésként fogalmazódik meg, hogy miért nem követelmény a közhasznú minősítés megszerzése a már működő közalapítványok esetében, mi több, miért nem azt célozza meg a törvényjavaslat, hogy kiemelkedően közhasznú fokozatot szerezzenek a közalapítványok.
Az imént már jeleztem, hogy olyan kérdésekkel is hosszan foglalkozott a bizottság, amelyek szűk értelemben a törvénymódosításban nem találhatók meg, viszont a közpénzek felhasználásával kapcsolatban vannak. Így például kérdésként hangzott el, hogy miért nem foglalkozik a törvénymódosítás a közalapítványok kezelő szerveinek határozott időre történő kinevezésével. Hosszan vitatkoztunk a közhiteles nyilvántartások szükségességéről általában a civil szervezetek vonatkozásában, hiszen ismeretes, hogy közpénzeket nemcsak közalapítványok, hanem általában civil szervezetek is felhasználnak, hiszen kapnak ilyen támogatást, és meglehetősen nagy a bizonytalanság a civil szervezetek háza táján azzal kapcsolatban, hogy ténylegesen hány működő szervezet létezik; tehát egészen statisztikai nyilvántartások igényléséig is elment a vita.
Ellenzéki oldalról felvetett kérdés volt, hogy történt-e egyeztetés a törvénymódosítás kétharmados részeivel kapcsolatban, hiszen jó lenne, ha ellenzéki támogatással lennének megszavazva ezek a részletek, és kétharmados szavazatot igényel az önkormányzati törvény, az adatvédelmi törvény és az ÁSZ-törvény módosítása is.
Végül is a hosszú vita után a társadalmi szervezetek bizottsága 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett általános vitára javasolta a törvénymódosítást.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)
