TÓTH IMRE
TÓTH IMRE
TÓTH IMRE (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Hazánkban az agrárium mindig is fontos ágazat volt. Hinnünk kell abban, hogy a jövőben is ez lesz, és főleg közösen tennünk azért, hogy ez maradjon. Az utóbbi időben tapasztaljuk viszont, hogy a termelői árak drasztikusan visszaestek, több ágazatban nem érik el az önköltséget sem. Ilyen például a többek által is szóba hozott vágósertés, ahol 180 forint körüli árat fizetnek a felvásárlók, az önköltség pedig kilogrammonként eléri a 280 forintot. Az étkezési búza és a kukorica 20-21 ezer forintos tonnánkénti termelői árral jellemezhető. Valamint a vágóbaromfi alacsony értékesítési árai is előidézték többek között azt a demonstrációsorozatot, amely választókörzetemben, Békés megyében az elmúlt hetekben volt.
(12.30)
Mi az oka annak, hogy az egyes intézkedéseik diszkriminatívak, a támogatások, az árkiegészítések nem a termelőkhöz jutnak közvetlenül, hanem a felvásárlók, a feldolgozók közvetítésével, jelentős késéssel, és feltétlenül csökkent mértékben? Ezek feltétlenül nagyobb arányban, közvetlenül kerüljenek a termelőkhöz - ez a gazdák, a gazdálkodók kérése.
Mi az oka annak, hogy az erős forint miatti olcsóbb importhatás nem jelenik meg a termelőknél? Ilyenek például a hatalmas volumenben felhasznált fehérjekomponensek az állati takarmányokban, a termelésben felhasznált gépek, eszközök, az import növényvédő szerek vagy gyógyszerek.
Informálni kellene az érintett földtulajdonosokat, akik osztatlan közös tulajdont birtokolnak, hogy milyen módon szüntethető meg ez az állapot, miért állt le az az intézkedéssor, amit a polgári kormány hozott, hisz tudjuk, 1,5 milliárd hektárról van szó. Nem arról van-e szó, hogy az életjáradék-rendszerben erővel az állami földalapba tereli az FVM a földtulajdonosokat? Indokolt lenne, javasoljuk, szükséges agrár vis maior alap létrehozása és ennek a jogi szabályozása. Ma ilyen nincs, de van aszály-, fagykár, belvíz. Most utóbb, Békés megyében például a fóliás kertészek jelentős mértékű fagykáráról beszéltünk, a reagálás lassúbb volt, végül elutasítás volt az eredmény. Miért? A hivatkozás az volt, hogy nincs ilyen alap, amelyből ezt tudjuk kezelni. Az EU-ban van ilyen alap, van ilyen szabályozás. Mi az elmúlt napokban igent mondtunk az EU-ra, ilyenképpen igent kell mondanunk az agrár vis maior alap létrehozására vonatkozóan is.
Végezetül egy súlyos kérdésről: Magyarországon 1996-97-ben a foglalkoztatottak 8 százaléka elsődlegesen a mezőgazdaságból talált megélhetést. Ma ez az arány 6,5 százalék, és tíz éven belül 3 százalék alá fog csökkenni. Most kell megtennünk azokat a lépéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a mezőgazdaságban dolgozók egyre nagyobb arányban mezőgazdaságon kívüli jövedelmekhez jussanak. Ez a leszakadás prevenciója, ezt kell megelőznünk.
Ez az a kérdés, amelyre az FVM minisztere egy agrárfórumon nekem azt válaszolta nemes egyszerűséggel, hogy hülyeség. Tehette ezt azért, mert nem tudta, hogy mindezt idéztem az egyik kormánytársától, dr. Veres József úrtól, aki a Miniszterelnöki Hivatal nemzeti fejlesztési terv európai uniós támogatási hivatalának az elnökhelyettese, ő pedig egy európai uniós tanulmányból, a jelen lévő Hans Beck úr nagy igenlése mellett. Felhívták önök a figyelmünket arra, tisztelt kormánypárti képviselőtársaink, hogy ne csatározzunk. Egyetértek önökkel, elsősorban azt nem szabad, hogy önök egymással csatározzanak egy fontos stratégiai kérdésben.
Végezetül: magának az agrárprogramnak a vitája hasznos, helyes volt ezt indítványozni, különösen akkor, ha a kormányzat - és higgyünk ebben - figyel a gazdák, a gazdálkodó ember véleményére.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
