SÓS TAMÁS
SÓS TAMÁS
SÓS TAMÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Történelmet ír az ország az európai uniós csatlakozással. Ez egy folyamat, Magyarország számára esélyt és lehetőséget, a felzárkózást jelenti. Alapvető követelmény és jogos elvárás, hogy a magyar falvak lakói európai szintű környezetben élhessenek. Javítani kell az életkörülményeket, európai életminőséget kell teremteni a kistelepüléseken.
A kormány intézkedései egy komplex falufejlesztés megvalósítását segítik. Mindannyiunk előtt ismert, a térségi felzárkóztatás fontos pillére a területfejlesztés támogatási rendszere. A kibővülő Európai Unióban a régiók fejlettsége közötti különbségek csökkentése, a vidék jövőjének kérdése, a vidékfejlesztés ügye még inkább fontossá válik. A térségi felzárkóztatás stratégiai célja az egyes régiók, országrészek közötti fejlettségbeli különbségek kiegyenlítése. Ezt szolgálja a kormány által elfogadott, már Brüsszelbe is eljuttatott nemzeti fejlesztési terv, és annak operatív programjai, valamint az Európa-terv. A vidék felemelkedésének szolgálatában áll az élhető faluért program, és az eurofalu program is. Ezen programok biztosítják az uniós támogatás fogadását.
Hazánk egy főre jutó nemzeti jövedelme a csatlakozás pillanatában az Európai Unió átlagának 56-58 százaléka lesz; annyi, amennyi Portugáliáé vagy Írországé volt a csatlakozás idején. Mára ez a két ország már csaknem elérte az európai átlagot. Magyarország az első három évben 1,4 milliárd euróval több támogatást fog kapni, mint amennyit befizet, így minden eddiginél gyorsabban dolgozhatja le hátrányát.
Az állami társfinanszírozással együtt regionális fejlesztésekre 2004-2006 között mintegy 1300-1400 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Ez valamennyi területfejlesztési probléma megoldásához nem nyújt ugyan maradéktalan fedezetet, de a források racionális felhasználása a vidék érzékelhető felzárkóztatását eredményezheti. Egyelőre a falvak túlnyomó többsége nem szerves része a gazdaságnak. Sok helyütt a mezőgazdaság az egyetlen termelőtevékenység. Létszükséglet, hogy a legeldugottabb kelet-magyarországi községeket is bevonjuk a nemzetgazdaság vérkeringésébe, többek között például a felvásárlási rendszer ösztönzésével, de más formában is. Van olyan falu, ahol szinte százszázalékos a munkanélküliség, rossz a közlekedés, az utazási költségek is gondot jelentenek.
A vidékfejlesztés területén változtatni kell, és többek között négy dolgot hadd emeljek ki. Javítani kell a falvakban élők közérzetét a falurendezéssel, vízelvezetéssel, utak kialakításával, a templom, a templomkert, a sportpályák és más létesítmények rendbe hozásával. A különböző programok ezt is segítik. Ösztönözni kell a helyben maradást a lakásprogram kiegészítésével, azt gondolom, 2004-ben ezen is változtatni tudunk. Elérhetővé kell tenni a kulturális javakat, a hagyományok ápolását ösztönözni kell. A munkahelyteremtést szintén ösztönözni kell, munkáskézre van szükség a falvak arculatának javításához; gondolok többek között például a közmunkára is.
A Kistérségi Támogatási Alap 42 leghátrányosabb helyzetű kistérség esélyeit javítja, mint ahogy a köztársasági költségvetés is tartalmazza, valamint a hét leghátrányosabb megye 14 milliárd forintos programja, úgy gondolom, szintén ezt segíti.
(12.10)
A magyar vidék gyarapodását, az Európai Unióban meglévő esélyek kiaknázását szolgálja többek között a gyorsforgalmi úthálózat 2015-ig szóló fejlesztési programja, az Európa-terv részeként létrejövő 5 milliárd forintos uniós és magyar közös alap, valamint további olyan uniós források megnyílása, amelyek a vidéki csatornahálózat, az ivóvízellátás, a hulladékgazdálkodás fejlesztésére adnak lehetőséget. Ahhoz, hogy az uniós forrásokhoz jutás esélyével élni is lehessen, szükség van az alkalmazkodni tudás feltételeit javító állami szerepvállalásra is.
Az elmúlt esztendők tapasztalataiból szeretnék önöknek idehozni egy példát. Északkelet-Magyarország területén működött - és gyakorlatilag ez a program már befejezéséhez közeledik - az úgynevezett hatmegyés tanács, az Északkelet-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, amely 1997-ben egy PHARE-programot nyert el, és erre gyakorlatilag egy programrégió jött létre. A programrégió keretében 13,2 millió euró PHARE-támogatásra történt szerződéskötés 89 pályázóval, melyhez a magyar fél további 27 projekt esetében közel 4 millió euróval járult hozzá. Ezen program keretében jutottunk tapasztalatokhoz.
A területfejlesztési Phare-program vidékfejlesztési alprogramjának komponensei jól illeszkedtek az érintett hat megye adottságaihoz, helyzetéhez, kitörési irányaihoz. Az északkelet-magyarországi régióban 42 projekt összesen 1 milliárd 656 millió forint támogatásban részesült a vidékfejlesztési alprogramban. Az alprogram megvalósítása jól szolgálta azokat az alapcélokat, amelyek a vidék gazdasági átalakításának felgyorsítására, az új vállalkozások létrejöttének segítésére, minőségi és exportképes termékek fejlesztésére, a térségi és regionális együttműködések létrehozására, összességében a vidéki életkörülmények javítására irányultak. Magam mint ennek a tanácsnak az elnöke, azt gondolom, hogy ezek a programok jól mutatták, hogy pártállásra való tekintet nélkül együtt tudunk működni a falvakban, a kistelepülésekben. Én is ezt nagyon fontosnak tartom, mert a falvakban ezek a kérdések másképp jelentkeznek.
A pályázatoknál fontos szempontként érvényesül - azt gondolom - a partnerség, a helyi és térségi összefogás, az innovatív jelleg, valamint a területi és regionális hatás. Az alprogram realizálódása során megvalósultak olyan idegenforgalmi fejlesztéseket célzó, és a falusi turizmus fejlesztését elősegítő projektek, amelyek végeredményben növelték a régió tőkevonzó képességét. A helyi termálvizes strandok felújítása, a kialakított falusi szálláshelyek a falusi turizmus fejlesztésén túl előmozdították a kistérségek közötti együttműködést is. A vidékfejlesztési alprogram megvalósításának legnagyobb eredménye az volt, hogy a nagyszámú projekttel és nagyszámú partner bevonásával a vidéki népesség jelentős ismeretekhez jutott az európai uniós követelmények tekintetében.
Befejezésként szeretném kiemelni, hogy az Unióban mód lesz arra, hogy a vidéki térségek bekapcsolódhassanak az úgynevezett Leader-programba, amely program támogatja a természeti örökségek megőrzését, a gazdasági környezet fejlesztését, munkahelyteremtést, a vidék, helyi közösségi szervezési képességek erősítését. Az önerőre, úgy gondolom, most is nagyon nagy szükség van, és fontos, hogy a térségekben átfogó programok, projektek legyenek. Ne kerüljünk azon országok körébe, szeretném az önök figyelmébe idézni, voltak olyan európai uniós országok, akik a belépést követően nem tudtak jelentős pénzeket lehívni, tehát ránk vár az a feladat most, 2003-ban, hogy összehangolt munkával, konkrét szakmai együttműködés alapján ezekkel a lehetőségekkel élni tudjunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
