FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy amikor ennek a vitanapnak az összehívása megtörtént, sok mindenre gondoltak a gazdák, akik erről híreket olvastak, de talán azt nem, hogy eddig ezen a délelőttön nagyon kevés számukra érthető és számukra feldolgozható adat, javaslat hangzott el. Számtalan képviselőtársam arról beszél, hogy milyen támogatások, illetve a támogatások fő összegében milyen milliárdok fognak az agrárágazat rendelkezésére állni 2004-től. Azt gondolom, ezt megelőzően a napi aktualitásról, a napi helyzetről, a napi gondokról is illik szólni, és majd azután kívánok néhány javaslatot tenni a tisztelt kormány képviselőinek, hogy melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyek elhalaszthatatlan megoldásokat kívánnak.
Először is azzal kezdem, sajnálattal vettük tudomásul ez évben, valamikor februárban, hogy a 2003. évi támogatási rendszer messze nincs olyan állapotban, mint az európai uniós megállapodások alapján kellene. A támogatási összeg is jóval elmarad a valós igényektől, erről ma már többször is hallottunk, de meggyőződésem szerint ezek a támogatási igények jóval alacsonyabbak is, jóval alacsonyabb szinten valósíthatók meg, mivel ezt az évet is megközelítőleg mintegy 50 milliárd forint olyan áthúzódó determináció terheli, ami sajnos nem az ágazat fejlődését és sikerét jelentheti.
Többször elhangzott az is, hogy megfelelő SAPARD-források állnak rendelkezésünkre. Valóban rendelkezésre állnak, de nem tartom szerencsésnek, hogy a SAPARD-forrásokat, eleve az uniós forrásokat beleépítette a tisztelt kormányzó párt az ez évi támogatási rendeletbe, mert így egyből fals és megítélésem szerint valótlan számok kerültek a támogatási rendszerbe. Az a 238 milliárd forint, amely az ez évi támogatási szintet jelenti, tehát mintegy 60 milliárd forinttal kevesebb, és már így is látjuk azt, hogy milyen gondokat és problémákat okoztunk önmagunknak és az ágazat valamennyi képviselőjének, részben képtelen helyzet elé állítva őket.
Fontosabb változások a támogatási rendszerben sajnos nem voltak találhatók, és úgy tűnik, ezt az évet már így kell végigvinni. Holott meggyőződésünk szerint az ez évi támogatásokat már az uniós támogatási rendszerhez kellett volna igazítani mint felkészítést is. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a SAPARD-források és a SAPARD-támogatások messze nem olyan könnyen elérhetők, mint ahogyan a sajtó és a kormánypárti képviselők nyilatkoznak. Tudjuk, hogy rendkívül szigorú pályázati rendszerrel, rendkívül szigorú feltételekkel állnak rendelkezésünkre. S ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ez mind utófinanszírozás, ami a mai magyar mezőgazdaságban azzal a tőkeellátottsággal, ami létezik, ez szinte kivitelezhetetlen számunkra.
S most akkor kicsit a mai helyzetről, az aktuális agrárhelyzetről. Az a rendkívül nehéz, hosszú téli időjárás, amely komoly gondokat okozott az ágazatban élőknek, vállalkozásoknak, gazdáknak, kivétel nélkül minden egyes szereplőnek, és kimondottan az Alföld vonatkozásában ez még fokozottabban érezhető, az a késői kitavaszodás, amit megélünk - talán a mai nap az első igazi tavaszi nap -, rendkívüli hátrányba és rendkívüli időeltolódásba sodorta a gazdasági tevékenységeket. Érezzük, hogy bizonyos területeken takarmányhiányok vannak, bizonyos területeken takarmányfeleslegek vannak, ugyanakkor mindenki érzi, teljesen mindegy, hogy az ország melyik sarkában él és gazdálkodik, hogy olyan nyomott takarmány- és gabonaárak vannak, amelyek messze-messze nem fedezték és nem fedezik azokat a költségeket, amelyek általában ekkorra felhalmozódnak a raktározás vonatkozásában.
A késői kitavaszodás eredménye még az is, hogy a talajmunkák, a növénytermesztéshez mintegy 5,5 millió hektáron szükséges talajmunkák jelentős része késében van, illetve rendkívül komoly erőfeszítést jelent a gazdáknak, hogy ezeket a talajokat elmunkálják. S ezt még tetézik - ma itt már többször elhangzott - azok a fagykárok, azok a természeti károk, amelyek bekövetkeztek; a gyümölcsösről, szőlőről már volt szó. A kertészethez hozzá szeretném tenni, hogy azok a többletköltségek, amelyek mintegy 30-40 százalékkal jelentkeztek már az ágazatban, messze-messze nem térülnek meg a felvásárlási árakban, így a gazdák, a gazdálkodók, a kertészek ismét nehéz helyzetbe kerülnek. Ugyanakkor a fagy- és hókárok, amelyekre sajnos a kormányzat eddig nem reagált olyan mértékben, hogy segítséget nyújtana, ezek is komoly megterhelést és komoly gondokat okoznak mindannyiunknak.
Korábban árvízveszélyről beszéltünk, ma még belvízveszélyről kell az Alföld számos területén beszélni, ugyanakkor már aszályról is. Rendkívül furcsa helyzet alakult ki, egyes területeken már aszály van, más területeken pedig komoly belvízgond van még mindig. S itt az öntözésről kevés szó esett, valószínű, nem is fog rajtam kívül beszélni erről senki. Ismételten fel szeretném a kormány figyelmét hívni, hogy a magyar mezőgazdaság jövője, az intenzív gazdálkodás egyik alapja az öntözés. Öntözés nélkül hatékony növénytermesztést, kertészeti kultúrákat munkálni nem lehet.
(11.40)
Kérem tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat, segítsenek abban, hogy ez az ágazat ismételten a régi rangját vívja ki és működhessen. Van egy elavult műszaki háttér, komoly tőkehiány, amely, úgy gondoljuk, továbbra sem került feloldásra, éppen ezért e területek orvoslása nélkülözhetetlen.
Hátravan szűk 13 hónap az európai uniós csatlakozásig. Rendkívül kevés az időnk, rendkívül kevés az idő mindannyiunk számára. Azok a korábbi ígéretek, melyek az információ és az ismeretek átadásáról szóltak, ma még mindig nem jutottak el a gazdákhoz, gazdálkodókhoz, éppen ezért szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét, itt az utolsó alkalom arra, hogy megfelelő költségvetési módosítással lehetőséget biztosítsunk ahhoz, hogy az ágazat felzárkózhasson, hogy az ágazat szereplői valóban olyan erősek legyenek, mint ahogy azt sokan gondolják vagy esetleg a gondolatainkban megfogalmazzuk.
Kétszer ad, ki gyorsan - szól a közmondás. Segítsünk az ágazatban, és ez az ágazati segítség a következőkben fogalmazható meg. Beruházások könnyen elérhetővé tétele szempontjából mintegy 30 milliárd forinttal szükséges megemelni a műszaki beruházások, gépek, beszerzések, ültetvénytelepítések lehetőségét; az önerőt, amely tudjuk, hogy ma még 25 százalék, a hozzáférhetőség kedvéért és a tőkehiány szempontjából 10 százalékra lenne szükséges csökkenteni, a vissza nem térítendő rész - Font képviselő úr erre már részben utalást tett - 30 százalékról 40 százalékra való emelésével, állami garanciákkal ez elérhető. A piacrajutási támogatásnál fontos, hogy azokat a piaci zavarokat, amelyek a tej-, baromfi-, hús-, sertéságazatban felmerülnek, rendezni kell. Nem később, hanem azonnal. Gráf képviselő úrnak köszönöm, hogy nagyon korrekten nyilatkozott erről a kérdésről, és elmondta azokat a gondolatokat, amelyeket részben én is szerettem volna.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2004. évi támogatási rendeletet, kérem önöket, fogalmazzuk meg, és ez év őszére terjesszük a parlament elé. A gazdáknak, a gazdálkodóknak szüksége van arra, hogy igenis ezt az időt felhasználhassuk arra, hogy május 1-jéig tiszta képet kapjunk, tisztán láthassunk. S még egy dolgot kérek önöktől: hogy a 2004. évi támogatások egész évre adható összege a csatlakozási időpontig, 2004. május 1-jéig a gazdákhoz rendelhető legyen, és utána gondolkodhatunk azon, hogy az új kihívásokban ilyen tőkésítés mellett milyen feladatokat, milyen lehetőségeket adunk a gazdák, a gazdálkodók számára.
Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy javaslatainkat gondolják meg, és még egyszer mondom: kétszer ad, ki gyorsan ad. Köszönöm szépen. (Taps.)
