CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Arról szeretnék röviden beszélni - hiszen az időkeret már fogytán van -, hogy az egy év múlva bekövetkező, Európai Unióba történő belépésünk milyen feladatokat, mekkora forrásokat, támogatásokat igényel annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők, gazdálkodók nyertesei lehessenek a csatlakozásnak.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyszerre jelent lehetőségeket és kihívásokat a magyar gazdák számára. Csatlakozásunkat követően alapvető nemzeti érdekünk az adófizetők pénzével racionálisan bánó, a társadalmilag elfogadott agrár- és vidékpolitikai célokat szolgáló közösségi agrárpolitika fenntartása. A közösségi rendszerhez sajnos nem teljes jogú tagként csatlakozunk majd. Nem szándékom felmelegíteni az ajánlott 25 százalékos direkt támogatási szint körül kialakult vitát, ám azt határozottan leszögezhetjük, hogy a közösségi agrárpolitika egyes kötelezettségeinek ideiglenes betartása alóli mentességek és a 25 százalék, illetve a 100 százalék direkt támogatási mérték közötti különbség távolról sincs arányban.
A mentességet ráadásul a termelőknek csak egy kisebb része élvezi átmenetileg, és ők is csak szigorú korlátok között, míg az alacsonyabb támogatási szint gyakorlatilag a mezőgazdasági termelőink nagy többségét érinti. Ugyanakkor kicsit több mint egy év múlva már nyílt, vámakadályoktól mentes pályán kell megmérkőzniük az általában tőkével, technikával jobban ellátott, a közösségi agrárpolitika áldásait évtizedek óta élvező termelőkkel azoknak a magyar gazdáknak, akik közül sokan még a némi védettséget adó vámrendszerünk mellett is nehezen birkóznak itt, a hazai piacon a mai tagállamokból származó versenytársakkal. Itt elég, ha a sertéshúsimportra gondolok, erről Gráf képviselő úr is részletesen beszélt.
Tisztelt Ház! Annak érdekében, hogy minden magyar mezőgazdasági termelő, gazdálkodó a csatlakozás nyertese legyen, az Országgyűlésnek, a kormánynak és a szaktárcának is igen sok lépést kell tennie a közeljövőben. Mindenekelőtt sürgősen át kell tekinteni a mezőgazdasági támogatási rendszer eszközkészletét, és olyan elemeket kell kialakítani, amelyek a nemzeti támogatás keretei között elsősorban azokhoz a rétegekhez juttatják a támogatásokat a csatlakozást követően, amelyek a legnehezebb versenyhelyzetbe kerülnek. Gondolok itt többek között a baromfi- és sertéstartó gazdákra.
Ehhez szükségesnek látszik, és javasoljuk, az idei költségvetés módosítása, valamint a 2004-es költségvetésben is meg kell jelenniük a versenyhátrány ledolgozásához szükséges forrásoknak, pénzeknek. Az inflációval korrigált és a gazdasági növekedés arányával növelt agrártámogatás összegének, ellentétben a kormány idén alkalmazott megoldásával, nem szabad tartalmaznia a közösségi támogatásokat, és ezen felül kell megjelennie annak a 30 százalékos, direkt támogatást kiegészítő összegnek is, amelyet a koppenhágai alku lehetővé tesz, és amelyre a miniszterelnök úr többször személyesen garanciát vállalt.
Bízunk abban, hogy a miniszterelnök sem úgy gondolta a garanciaadást, hogy a megközelítőleg 80 milliárd forintos direkt támogatási kiegészítési összeget az egyéb agrártámogatások terhére garantálja, hiszen ez nem jelentene mást, mint valódi érték nélküli ígéretet. Ebben az esetben ugyanis a 80 milliárd forintot más támogatási formáktól kellene elvenni, ami összességében azt eredményezné, hogy a magyar gazdák semmivel sem járnak jobban a csatlakozást követően, leszámítva a 25 százalékos támogatást, mint annak előtte, és még a verseny is erősödik, amivel szembe kell nézniük.
Mindezek alapján, anélkül, hogy részletes számítgatásokba bocsátkoznék, kiindulva a kormány által a költségvetésbe 2003-ra beépített mezőgazdasági támogatási összegből, leszögezem, hogy a 2004-es költségvetés kialakításakor 400 milliárd forintot jóval meghaladó agrár- és vidékfejlesztési támogatási összeggel kell tervezni. Egyedül ez teszi lehetővé azt, hogy a magyar mezőgazdasági termelőket legalább részben kompenzáljuk a tárgyalások végeredményeként kialakult támogatási hátrányokért, és egyúttal megadjuk a lehetőségét annak, hogy versenyképességüket javítva méltó versenytársai legyenek az uniós gazdatársaiknak.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
