BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Juhászné Lévai Katalin képviselő asszony kivételes helyzetben van, és gratulálok, hogy olyan kórháza és olyan egészségügyi szolgáltató rendszere van, amely jól működik szakmailag - hál' istennek az országban sok helyütt van ilyen -, és kiválóan működik még pénzügyileg is. De kedves képviselő asszony, azt mondta, hogy a megye fejleszt, és a megye biztosít hozzá fejlesztési forrásokat. Ha ez jól menne - az utóbbi megjegyzése - a fejlesztés nélkül, akkor minek kell privatizálni? Hiszen jól működik! Nyilvánvalóan a kérdés így működik. Ha viszont a megye fejleszt, akkor ki lesz az a beruházó vagy ki lesz az a befektető, aki átvállalja majd azt a fejlesztést, azt az eszközpótlást, amit az állami finanszírozás vagy a tb-finanszírozás jelenleg nem biztosít?
Nos, azért azt tudni kell az egészségügyi szolgáltatásról, hogy az egy perszonális szolgáltatás, amelynek díja és ára van. Jelenleg az OEP-nél megtérül az a költség, amely a működéssel kapcsolatos, a fejlesztéseket pedig az önkormányzatoknak kell állniuk. Nos tehát, amíg a finanszírozás oldaláról nincs rendbe téve az egészségügyi szolgáltatás, addig csak piacvásárlás lehet, tisztelt hölgyeim és uraim; magyarul szakmai befektetők azért, hogy a piacot megvegyék, esetleg lezüllesszék, csak ilyen alkalom jöhet számításba. Meg kell kérdeznem: a jelen finanszírozási viszonyok között, tisztelt képviselő asszony vagy bármelyikünk, ha tőkével rendelkezne, privatizálna kórházat jelenleg Magyarországon? Azt hiszem, a kérdésre a válasz az, hogy nem. Nem, mert józan ésszel senki sem vállalkozik egy olyan rendszer működtetésére privát szférában, amelyben a fejlesztések, az amortizáció nem térülnek meg.
A dolognak itt a csapdája. Tehát nem old meg semmit sem a privatizáció, azért nem, mert jelenleg az árbevételben, a szolgáltatás díjában nem térül meg. Így tehát a privatizáció csakis szakmai befektetők kapcsán, piacvásárlással valósulhat meg, és nem szolgálja a beteg érdekét, és nem szolgálja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az ott dolgozók érdekét.
Köszönöm, hogy szólhattam, elnök úr, betartottam az időt. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
