DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, ha jól tudom, ez az egyetlen módosító javaslat, amit a törvényjavaslathoz benyújtottak, legalábbis én nem tudok többről, a 4147/2. számú módosító javaslat. Ez tulajdonképpen a kormány megoldásával szemben - gondolatjelben jegyzem meg, hogy mindenki számára, aki követi a vitát, érthető legyen a kérdés, az időközi választások időpontjáról szól ez a törvényjavaslat -, tehát a kormány javaslatával szemben egy alternatívát kínál. A kormány javaslata ugyanis abban áll, hogy az országgyűlési időközi választások időpontja úgy legyen meghatározva, hogy a mandátum megüresedésétől számított 120 napon belül kerüljön sor az időközi választás megtartására. Az általam jegyzett módosító javaslat ezzel szemben azt javasolja, hogy a választásokra, időközi választásra évente egy alkalommal, április hónapban kerüljön sor.
El kell mondanom erről a módosító indítványban szereplő javaslatról, hogy mint elgondolás nem új keletű. Ilyen megoldás a magyar választási jogban már létezett, a korábbi időszakban ez a megoldás szerepelt, így rendezte a törvény, hogy évente egy alkalommal kerüljön sor az időközi választásra. Olyannyira létezett, hogy a módosító javaslat szó szerint egyezik a törvény korábbi állapotának a szövegével.
El kell azt is mondanom, és amikor ennek a törvényjavaslatnak az általános vitája volt, akkor is beszéltem erről, hogy mind a kormány javaslatának, mind a hozzá benyújtott módosító javaslatomnak megvannak a maga előnyei is és hátrányai is. A kormány javaslatának előnye, hogy azáltal, hogy a megüresedéstől számítottan viszonylag rövid intervallum alatt rendeli betölteni a mandátumot, ez azt jelenti, hogy a népképviseleti elv megvalósulása kisebb intervallum mellett érvényesül. Ugyanakkor ez a megoldás, számba véve azt a lehetőséget, hogy szerencsétlenebb esetekben előfordulhat, hogy egy évben több időközi választásra is sor kerül, költségesebb.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség által felvetett alternatíva hátránya, hogy a népképviseleti elv megvalósulását a kormány javaslatához képest csak nagyobb intervallum mellett biztosítja. Előnye, hogy az általunk javasolt megoldás sokkal költségkímélőbb, olcsóbb, takarékosabb.
Általános közhely, de olyan közhely, amit én vállalok, és amit én vallok, hogy a demokrácia egy költséges dolog. Annak idején, amikor az Európai Parlament képviselőinek választásáról vitatkoztunk az előző napirendi pont kapcsán, említettem, hogy még a tavaszi ülésszakon, június 17-én, akkor is felmerült egy más összefüggésben ez a kérdés. Nevezetesen, hogy a demokrácia költséges dolog, és bizony nem lehet érv a demokrácia alapintézményeinek mikénti szabályozásában az, hogy az mennyibe kerül.
Erre én most azért emlékeztetek, mert amikor a most tárgyalt törvényjavaslat vitája kapcsán bemutattam a Fidesz módosító javaslatát, akkor Avarkeszi képviselő úr felszólalt, és azt mondta, hogy ellentmondásos az álláspontom, mert egyfelől az Európai Parlament képviselőinek választásáról szóló törvénynél arról beszélek, hogy a demokrácia költséges dolog, itt pedig egy javaslatot dicsérek, ami költségkímélő, és lehet, hogy a tartalmi megoldását illetően talán több hátránnyal bír, mint a kormány javaslata.
Nos, akkor elmondtam, és ezért most is kitérek erre, hogy azt gondolom, elvi határokon belül, elvi határokat nem sértve, értve itt a demokratizmus, az alkotmányosság, a jogállam elveit, természetesen lehet törekedni, sőt, kell is törekedni a takarékossági megoldásra. Tehát amikor a két érdeket nézzük, takarékosabb, költségkímélőbb megoldás és a demokrácia teljességének az érdeke, akkor azt gondolom, hogy amíg a demokrácia keretei nem sérülnek és a demokrácia elvei nem sérülnek, addig persze el lehet menni e kereteken belül a költségesebb megoldás megkereséséig. A határvonal ott van, hogy ha a költségkímélés már a demokrácia, az alkotmányosság, a jogállamiság sérelmével jár. Nos, én úgy gondolom, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség javaslata még belül van ezen a határon, és azért is merem ezt mondani, mert ezt egyszer már törvényben alkalmaztuk. Ha akkor elfogadtuk és akkor jónak tartottuk, akkor jó lehet ez most is.
Mindazonáltal elmondtam az általános vitában, és most is elmondom, a Fidesz javaslata ebben az esetben nem egy olyan javaslat, amihez mindenáron ragaszkodni akar a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség. Nem elfogadhatatlan számunkra a kormány javaslata sem, sőt, hozzátenném, szívesen elfogadnánk a kormány javaslatát, és tulajdonképpen a kormány javaslata jogi ízlésünktől nem áll távol. Ám ez a kérdés összefügg a külképviseleteken történő szavazás kérdésével, pontosan a költségkihatása okán. Mert ha a külképviseleteken választási bizottságok útján kerül sor a szavazásra, akkor bizony költségek szempontjából nem mindegy, hogy évente egyszer kerül sor egy ilyen időközi választásra az egész országban, és a 94 külképviseleten a külképviseleti választási bizottságot egyszer kell felállítani, vagy pedig, mondjuk, egy évben négyszer, ötször 94 külképviseleten fel kell állítani a választási bizottságot. Ez nem kis költség.
Ha a kormány azt mondja, hogy elfogadja a külképviseleti választásokon felállítandó bizottságot költségkihatására tekintet nélkül, akkor készek vagyunk azt mondani, hogy legyen úgy az időközi választás is, ahogy a kormány mostani javaslatában benne van. De abba a csapdába nem akarunk belemenni, hogy itt most elfogadjuk egy kétharmados törvényben azt, hogy négyhavonta, vagy bocsánat, rosszul fogalmaztam, a megüresedéstől számított négy hónapon belül időközi választások legyenek, ami jelentheti azt, hogy egy évben több időközi választás is van, és aztán ez a jogi megoldás, amit már vissza se lehet majd csinálni, arra legyen hivatkozási alap a másik törvény vitájában, hogy nem lehet megvalósítani a külképviseleti választási bizottságok felállítását, mert az borzasztó sok pénzbe kerül. Nos, ebbe a csapdába nem akarunk belemenni.
(18.00)
Még egyszer: ha a kormány számára elfogadható a külképviseleti választási bizottság, ha azt a kormánykoalíció tagjai, a kormánykoalíció képviselői, a túloldal támogatni tudja, akkor nem látok problémát abban, hogy elfogadjuk a kormány költségesebbnek látszó javaslatát.
Tulajdonképpen mindabból, amit elmondtam, egy következik, hogy ebben a törvényjavaslatban ma nem vagyunk igazán döntési helyzetben, mert ahhoz, hogy lássuk, hogy mi az igazán jó és mi az igazán vállalható megoldás, ahhoz tudnunk kell, hogyan fog alakulni a külképviseleteken történő szavazás, nemcsak az európai parlamenti választásban - mert ott az időközi választás így nem merül fel, sőt sehogy sem merül fel, mert az európai parlamenti választás listás választás, és a listáról a helyeket, ha megüresedik, automatikusan lehet betölteni -, hanem az is lényeges, hogy hogyan alakul a külképviseleteken való szavazás az országgyűlési választásokon.
Ha ezt tudjuk, akkor leszünk az időközi választások mikénti módja tekintetében igazi döntési helyzetben. Köszönöm figyelmüket.
