DR. MAGDA SÁNDOR
DR. MAGDA SÁNDOR
DR. MAGDA SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentést megtárgyalta. A jelentés alapjául az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. számú törvény szolgál, amelyet az Agrárgazdasági Tanács megtárgyalt.
A 2002. évben pozitív és negatív folyamatok egyaránt jellemezték az ágazatot, részben az időjárási, részben egyéb okok miatt az ágazat kibocsátása valamelyest csökkent. Ellenben pozitív elemként kell értékelnünk, hogy a 2002. évben a korábbi évek tendenciája megtört, és a GDP-arányoknál érdemben magasabb, több mint 6 százalékos volt a beruházási ráta.
Pozitív folyamatként kell minősítenünk azt is, hogy az agrárolló a 2002. évben nem nyílt, sőt minimális záródás következett be. A kettő együttes értékelése azért fontos, mert gyakorlatilag a 2002. év volt az, amelyik igen jelentős mértékben arra ösztönözte a mezőgazdaságból élőket, hogy látva az európai uniós csatlakozás előtti kihívást, növeljék a gépberuházásaikat, növeljék az ültetvénytelepítést. Ma az agrárágazatban gyakorlatilag az tapasztalható, hogy a gépberuházásokra jó lehetőséget ad a SAPARD-forrás megnyitása, illetve a SAPARD igénybevétele, az ültetvénytelepítésnél pedig soha nem látott érdeklődés tapasztalható a szőlőágazatban, de a gyümölcságazatok területén is.
(Az elnöki széket
dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)
dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)
Tehát azt kell mondani, hogy a gazdálkodók a 2002. évben hitték el igazán azt, hogy Magyarország az Európai Unióhoz fog csatlakozni, és ez az év volt az, amikor igazán rájöttek és tisztázódott bennük az, hogy aki ma a területét még hasznosítani akarja, arra szőlőt vagy gyümölcsöst telepít. Ez kedvező is, de ha figyelembe vesszük azt, hogy ennek következtében a különböző termőtájakon a korábbi évekhez képest megemelt telepítési támogatások is alig 50 százalékban fedezték a telepítés költségét, ezek már negatívumként jeleníthetők meg. Egy tény: mind ültetvénytelepítésre, mind géptámogatásra a 2002. évben - az előző évektől eltérően - jóval magasabb összeget tudott a jelenlegi kormány biztosítani.
A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe kapcsán az ágazat továbbra is megőrizte jelentőségét, hiszen a kivitel értéke 2 milliárd 668 millió USA-dollár volt. Ugyanakkor azzal is szembesülnünk kell, hogy az import mértéke, ha nem is látványosan, de folyamatosan növekszik, ami a 2002. évet is jellemezte. Meg kell viszont jegyezni, és ezt gyakorlatilag le kell szögeznünk, hogy a magyar gazdaság nyitottsága miatt ezzel a jövőben is számolni kell, és azt hiszem, ezt természetesnek kell tartani.
A jelentés részletesen elemzi a különböző gazdasági szervezeteket, az azok működésével kapcsolatos tapasztalatokat és a levonható konzekvenciákat. Ha a történtek rövid összefoglalására törekszem, akkor azt kell mondanom, hogy stabilizálódni látszik az agrárgazdaság szerkezete, és a többszektorú agrármodell megvalósítása mára már nemcsak célkitűzés, hanem valóság is. De szeretném hangsúlyozni, hogy 2002-re gyakorlatilag kialakultak azok a vállalkozási formák, azok a szerkezetek, amelyek megítélésünk szerint az Európai Unióban is versenyképes vállalkozási formaként maradhatnak fent. Ez a modernizáció vonatkozik a földhasználatra is, hiszen a földhasználati viszonyok is kezdenek stabilizálódni. Megítélésünk szerint igen jelentős szerepe van ebben annak a földtörvénynek, amelyet az Országgyűlés elsők között hozott meg. A Nemzeti Földalap munkáját mindenképpen ki kell emelni, hiszen az elmúlt időszakban olyan pozitív lépések történtek, amelyek elősegíthetik a földkoncentrációt, és biztosítják azt, hogy azok az idősebbek, akik a területükön nem akarnak gazdálkodni, a földet életjáradékra cserélhetik, ez a föld pedig biztosíthatja az integrációs lehetőségeket, illetve a koncentrációt.
Az ország földterületének 47 százalékát egyéni gazdálkodók, 40 százalékát pedig társas gazdálkodók hasznosítják; a fennmaradó 13 százalék pedig egyéb célú földhasznosítás. Negatívum, hogy a foglalkoztatásban továbbra sem állt meg az ágazat kibocsátása. Sajnos azt kell mondani, hogy e tekintetben a változás, változtatás elengedhetetlen, ebben viszont csak a termékpályák alapján történő vertikális integrációk segíthetnek. Szeretném ezt hangsúlyozni; fontos ennek a hangsúlyozása azért is, hiszen Európában a fejlett országok között így tudtuk elérni ezt az eredményt.
Szeretném kérdezni, elnök asszony, hogy öt perc vagy tizenöt perc.
(17.50)
