BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A kormány már a kormányprogramban eltervezte, hogy létrehoz egy egységes munkaügyi nyilvántartási rendszert, az előttünk fekvő törvényjavaslat gyakorlatilag ennek a jogi kereteit teremti meg.
Lényegében három cél fogalmazódik meg a törvényjavaslat kapcsán.
Az első és legfontosabb, amit a miniszter úr is említett az expozéjában, hogy átláthatóbbá kell tenni a munkaerőpiacot.
A második cél a munkavállalók jogbiztonságát, jogbiztonságának az erősítését jelenti, hiszen ki ne hallott volna olyan történetről, olyan, sok esetben drámai történetről, hogy X. Y. munkavállaló hosszú időn keresztül dolgozott, és nem volt tudomása arról, hogy a munkaadója nem jelentette be, nem fizetett utána nyugdíj-, illetve tb-járulékot, bekövetkezett egy baleset, és akkor szembesült azzal, hogy még táppénzt sem kap, hiszen a jogi háttere nem rendezett az ő munkaviszonyának. A magam részéről ezt az elemét tartom a legfontosabbnak ennek a törvényjavaslatnak, hogy tudniillik itt létrejöhet egy olyan helyzet, ami sokkal nagyobb jogbiztonságot garantál a munkavállaló számára, mint ahogy a rendszer eddig működött.
Harmadsorban említeném az Európai Unióra való hivatkozást, hogy ott a közösségi jog előír egy bizonyos adatszolgáltatási kötelezettséget. Ahhoz, hogy ezt az adatszolgáltatási kötelezettséget jövő május után teljesíteni tudjuk, szükséges ennek a feltételeit megteremteni, ezt a célt is szolgálja tehát a munkaügyi nyilvántartási rendszer létrehozása.
Az Európai Unióban is probléma a be nem jelentett munka. Ez a magyarázata annak, hogy foglalkoztatáspolitikai, illetve speciális irányelvek külön erről szólnak, így például az, amelyik a be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatásra kötelezettséget írja elő - nyilvánvalóan számunkra is - a jövő évtől. Az EU-s irányelvek megfogalmazzák, hogy a be nem jelentett munkavégzést fel kell tárni, és szankcionálni kell. Éppen most, az olasz elnökség idején kiemelt stratégiai cél ez, ezért is nagyon időszerű, hogy mi már most, éppen most foglalkozunk ezzel a törvényjavaslattal.
Elhangzott már előttem, hogy ez a törvénycsomag meglehetősen rövid, összesen nyolc paragrafusból áll, de szám szerint öt törvényt módosít. Ezek közül a legfontosabb a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény; lényegében ennek a keretébe építi be a javaslat ezt a bizonyos nyilvántartási rendszert.
A magam részéről némiképp csodálkoztam azon, amikor a törvénytervezetet áttanulmányoztam, hogy semmit nem tudunk meg a törvényből arról, hogy a munkavállaló milyen dokumentummal fog rendelkezni. Háttér-információink vannak arról, hogy itt el van tervezve egy kártya, a sokadik az életünkben, hiszen minden polgár számos kártyával rendelkezik: van bankkártyánk, hitelkártyánk, vevőkártyánk, és a többi, és a többi; az igazán korszerű XXI. századi embernek a pénztárcája tele van kártyákkal. Nos, készül a következő - vagy reményeim szerint készül a következő -, a munkavállalói kártya, amely a megjelenési formája lesz annak a bizonyos erőteljesebb jogbiztonságnak, amiről az előzőekben már szóltam.
(12.00)
Utólag visszatekintve én is érzékelem, hogy a munkakönyv megszüntetése, amire ’92-ben sor került, bizony a munkaerőpiacon jelentős zavart keletkeztetett, hogy a rendszerváltás hevületében megszüntetett dokumentum nagyon hasznos volt, és sokkal átláthatóbb rendszert tartott életben, mint ami aztán ezután következett. Megértem, hogy adatvédelmi szempontokra hivatkozva került erre sor, de az akkori álláspontomat némiképp utólag visszaigazolja, hogy most néhány év elteltével ott tartunk, hogy mégiscsak pótolni akarjuk a munkakönyvet, korszerű, XXI. századi megoldással, de egy újfajta dokumentum életre hívását mindenképpen indokoltnak tartjuk.
Amikor azt mondtam, úgy fogalmaztam, hogy igazából nem tudunk meg ebből a törvényjavaslatból erről a kártyáról jóformán semmit, akkor ezt azért tettem, mert valójában itt a szabályozás csak annyi, hogy felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, illetve a kormány, hogy ennek a szabályait alakítsa ki. Egészen pontosan felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter arra, hogy az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben dolgozza ki a szabályait annak a bizonyos biztosító kódnak, amelyik szerves része lesz ennek a dokumentumnak. Illetve a kormány felhatalmazást kap arra, mondja a 3. §, hogy a bejelentési kötelezettség teljesítésének visszaigazolásáról szóló szabályok is megszülessenek.
Mindent egybevéve, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőcsoportja az előttünk fekvő törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, és annak elfogadását támogatja.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
