KISS ATTILA
KISS ATTILA
KISS ATTILA, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Hallhattuk tehát a kulturális és sajtóbizottság többségének véleményét Szabó képviselőtársam tolmácsolásában. Érdekes helyzet állt elő, hiszen itt most nem feltétlenül kormánypárti és ellenzéki kisebbségi véleményekkel találkozunk, hanem az egyik kormánypárt, a szabad demokraták is más véleményen vannak, mint a nagyobbik, a szocialista kormányzati tényező.
Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának ellenzéki, magyar demokrata fórumos és fideszes képviselői a büntető törvénykönyv módosításáról szóló, a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot általános vitára alkalmatlannak tartják. Alkalmatlannak tartjuk, hiszen egy jogilag szabályozhatatlan, vagy legalábbis nagyon nehezen, szinte körülírhatatlan módon szabályozható dolgot, a közbeszédet, a véleménynyilvánítást akarja törvényi keretek közé szorítani a tervezet.
A tárgyalt kérdéskör nem ide tartozik véleményünk szerint, az erkölcs, a morál nem szabályozható sem törvénnyel, sem más eszközzel, vagy legalábbis ilyenformán semmiképpen sem lehetséges ezt szabályozni. Álláspontunk szerint a tervezett módosítás nemcsak alkotmányellenes, de az európai normákkal sem összeegyeztethető.
Azzal egyetértünk, hogy a 269. § által is tárgyalt, gyűlöletkeltő, erőszakos cselekmények ellen a társadalomnak és a mindenkori hatalom gyakorlóinak egységesen fel kell lépniük, azt azonban nem tudjuk támogatni, hogy az említett törvényhelyet, a 269. §-t úgy módosítsuk, ahogy az az előttünk álló törvényjavaslatban szerepel.
A rendszerváltozás egyik legfontosabb vívmánya éppen a valódi szólásszabadság megteremtése volt, legalábbis véleményünk szerint. Mindenképpen nagyon helyes volt abban az időben ezt meghozni, hiszen korábban a szavak szintjén és a korábbi állampárti vélemények szerint ez korlátlan és szabad volt Magyarországon, de mint az egykori vicc is mondta, nem tudom pontosan idézni, de a lényege valami ilyesmi volt, hogy a szólásszabadság miről szólt a szocializmusban: beszélni mindenről lehet, legalábbis amiről lehet, arról szabad beszélni, tehát ilyen nagyon sajátosan értelmezték a szólásszabadságot. Én azt gondolom, hogy ehhez semmiképpen sem kell visszatérnünk, mindenképpen a jelenlegi formájában kell a törvényparagrafust fenntartanunk, illetve ennek valamiféle, európai normákkal is összeegyeztethető változtatásában mi is partnerek leszünk, de semmiképpen sem a jelenleg beterjesztett formában.
Bármilyen, tudniillik a szólásszabadság elleni fellépést, megnyilvánulást mindenképpen a demokrácia elleni támadásként ítélünk meg; egységesen az MDF és a Fidesz képviselői így foglaltak állást a bizottsági ülésen, illetve a bizottsági üléseken kívüli beszélgetésekben is. Természetesen a jelen tervezetet nem ítéljük ilyen próbálkozásnak, legalábbis nem feltételezzük azt, hogy a törvényhozó, illetve a kormány ilyen szándékkal készült volna, illetve ilyen szándékkal készítette volna el ezt a tervezetet. Mivel valamennyi, a szólásszabadságot érintő szabályozást fokozott óvatossággal, kellő gondossággal kell kezelnünk, a tervezet kapcsán is ez a vélemény fogalmazódott meg bennünk.
Ismert, hogy a Btk. kormány által módosítani kívánt, említett 269. §-a hosszú törvény-előkészítő munka, majd tíz év jogértelmezési gyakorlat során jött létre. Eredetileg a korábbi pártállami, ha jól emlékszem, izgatási törvény vagy valami hasonló - (Jelzésre:) bólogatnak képviselőtársaim -, tehát egy ilyen korábbi törvény átalakítását kezdték el még a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások során, és azt követően az Alkotmánybíróság különböző határozataival alakult ki ez a hosszú procedúra. Egy ilyen évtizedes kontrollt is kibíró, illetve ilyen kontroll alatt érlelődő szabályozás megérdemli azt, hogy lehetőleg minél nagyobb társadalmi konszenzussal, illetve politikai támogatottsággal változtassanak rajta, amennyiben úgy gondolják. Jelen esetben azért erről nincs szó, valljuk be; ahogy említettem, nemhogy a társadalmi támogatottsága kérdéses, még a kormánypártok között is vita van ennek alkalmazásában, illetve elfogadásában.
A tervezet több pontja alkotmányossági aggályokat vet fel, alapvető demokratikus jogunkat, a szólásszabadságot kívánja korlátozni. A kérdésben számos alkotmánybírósági határozat született korábban, melyeket most megkerültek a javaslat előterjesztői. (Az elnök jelzi az idő leteltét.)
Semmiképpen sem tartjuk alkalmasnak általános vitára ezt a törvénytervezetet.
Köszönöm.
