DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés kulturális bizottsága többségi szavazással általános vitára alkalmasnak minősítette a büntető törvénykönyv módosítására benyújtott törvényjavaslatot. Mindazok az alkotmányos aggályok, amelyek az imént elhangzottak, elhangzottak a kulturális bizottság ülésén is, alapvetően kétféle megfogalmazásban.
Az egyik típus, amelyik azt mondta, hogy általában nem készíthető olyan büntetőjogi korlátozás, amely a fent említett célt eléri, a Magyar Köztársaság alkotmánya az Alkotmánybíróság itt már több ízben idézett 1992-es határozatának megfelelően nem teszi lehetővé ilyen büntetőjogi korlátozás bevezetését, nem teszi lehetővé azt, hogy a büntetőjog az emberi méltósághoz való jog és a szólás, a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alapjog, mint két alkotmányos alapjog közül az egyiknek a másik általi sérelmét büntetni rendelje.
A másik ellenvélemény úgy találta, hogy ez a feladat talán nem megoldhatatlan, de az Igazságügyi Minisztérium által elénk terjesztett Btk.-módosítási javaslatnak nem sikerült megoldania ezt a feladatot. Lehetséges, hogy lehet ilyen büntetőjogi szabályozást bevezetni, lehetséges, hogy lehet ilyet konstruálni, ez a jelenlegi kísérlet azonban az alkotmánybírósági verdiktnek nem felel meg.
Ezekkel az érvekkel ellentétben a többségi vélemény az volt, hogy bár a kulturális bizottság érthetően nem veszi magának a bátorságot ahhoz, hogy a konkrét szabályozás alkotmányosságát, alkotmányba illőségét minősítse, de a Magyar Köztársaság alkotmánya semmivel nem liberálisabb, semmivel nem megengedőbb, mint számos más európai ország alkotmánya, az Európai Unió tagállamai számos más országának alkotmánya, ahol ehhez hasonló büntetőjogi korlátozások érvényben vannak. Elvileg tehát egészen bizonyosan nem lehetetlen ilyen büntetőjogi szabályozást készíteni.
A kulturális bizottság véleménye tehát az volt, hogy a Btk. idézett szándékú módosítása alkotmányos szempontból bizonyosan nem lehetetlen.
(15.00)
Ha pedig a szándékát nézzük, ha azt nézzük, hogy mire irányul ennek a törvényjavaslatnak a bevezetése, akkor - Csákabonyi Balázs képviselőtársam imént elhangzott érveléséhez nagyon hasonló módon - éppen arra jutott a kulturális bizottság érvelése, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alkotmányos alapjog és az emberi méltósághoz való alkotmányos alapjog összeütközése napjainkban, az elmúlt időszakban jellemzően és általában az utóbbi sérelmére szokott megvalósulni, az utóbbi tehát az, amelyik inkább büntetőjogi oltalmat igényel az előzővel szemben.
Mindezekre való tekintettel tehát a kulturális bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Amennyiben szükségesnek látszik módosító indítványokkal korrigálni, ezt természetesen meg kell tenni, együttesen és mindközönségesen azonban elfogadásra ajánlja a tisztelt Háznak.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
