DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kicsit alkotmányjogi szikársággal: azt a hidat vagy pallót, amiről itt többen olyan szép költői képpel beszéltünk, az Alkotmánybíróság nekünk kicövekelte. Nincs nagy mozgásterünk. Versengő alapjogokról van ugye szó, egyik oldalon a véleménynyilvánítás szabadsága, vagy régi nevén a szólásszabadság áll, ami valóban a demokrácia alappillére. (Dr. Csákabonyi Balázs: Egyik alappillére.) Ha ezt más alapjogok érdekében a feltétlenül szükségesnél jobban korlátozzuk, akkor az a demokrácia aláásását jelenti, és a szabadság aláásását jelenti; ez az egyik. Ezzel verseng az emberi méltósághoz való jog; és csak erről tesznek képviselőtársaim említést, pedig más jog is verseng: az emberi jó hírnévhez való jog is alapjog, erről itt mindenki megfeledkezik.
Az Alkotmánybíróság ezeket a versengő jogokat egymáshoz mérte, és megmondta 1991-ben először és többször is, hogy az egymásnak feszülő alapjogokat milyen mértékben kell érvényesülni hagyni, meglehetősen szélesre tárva a véleménynyilvánítási jog szabadságát, amivel kapcsolatban én magam úgy éreztem akkor is és most is, hogy talán egy árnyalattal tovább is ment a kelletténél. De ez egy adott helyzet, képviselőtársaim. Ne beszéljünk most arról, hogy miféle hidat kell keresnünk, ki van ez számunkra jelölve és cövekelve az Alkotmánybíróság döntései által, és ezek a határmezsgyét kijelölő cövekek útjában állnak annak a törvénynek, amit a kormány ide előterjesztett. Erről van szó, szikár alkotmányjogi megközelítéssel. (Taps.)
