DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném az Országgyűlés számára tolmácsolni az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság többségi álláspontját, hiszen ebben a bizottságban is, mint oly sok bizottságban, erről a fontos kérdéskörről többségi és kisebbségi vélemény alakult ki.
Nos, jól tudjuk azt, hogy a vita számtalan síkja létezik, és magam is majd ebben a vitában mint a Szabad Demokraták Szövetségének vezérszónoka, fel kívánok szólalni, és ott különböző érveket szeretnék elmondani az álláspontunk alátámasztása mellett, melyek jogi érvek és politikai érvek lesznek egyaránt. Itt, az emberi jogi bizottság álláspontjának az ismertetésekor szeretnék szigorúan a jogi álláspontra, illetve a jogi tényekre hivatkozni, hiszen a különböző politikai vélemények ugyan elhangoztak a bizottság plénumán, de azt gondolom, hogy egyszerűbb, ha csak a jogi álláspontokra hagyatkozom most.
Azért is gondolom, hogy egyszerűbb ebben a vitában, mert elég egyértelmű volt, hogy a bizottság többségének az az álláspontja, hogy a jelenlegi javaslat a büntető törvénykönyv 269. §-ának a megváltoztatására alkotmányellenes. A bizottság többsége elég határozottan foglalt ebben állást, és ezen állásfoglalás kialakításában segítségére volt az Alkotmánybíróság 1992-es és 1999-es döntése, amely elég világosan leírja azokat a szempontokat, hogy mit tekint alkotmányos szabályozásnak az úgynevezett gyűlöletbeszéd témakörében.
(14.50)
Nos, ezekben a döntésekben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem korlátozható a vélemény tartalma alapján pusztán a vélemény kifejtése, és nem korlátozható azon az alapon sem, hogy elvben alkalmas a gyűlöletkeltésre. A gyűlöletkeltésre konkrétan és világosan, egyértelműen alkalmasnak kell lenni az adott cselekménynek vagy megnyilvánulásnak. Ráadásul olyan alapon sem korlátozható a véleménynyilvánítás szabadsága, hogy valamiféle negatív érzelmeket válthat ki a hallgatókból. Az Alkotmánybíróság egyértelműen kimondta azt, hogy cselekvő fellépésre kell ösztönzőnek lennie ennek a véleménykifejtésnek. És ráadásul nem is akármilyen cselekvésre kell késztetnie a fellépőket, hanem egyértelműen jogsértő cselekvésre kell, az Alkotmánybíróság ezt is elég világosan kijelölte; és a korlátozásnak, ha ilyen korlátozást elfogad a parlament, ki kell elégítenie a jogállamiság és azon belül a jogbiztonság követelményeit.
A mostani javaslatról az emberi jogi bizottság vitájában egyértelműen kiderült a többség számára, hogy nem alkalmas ezen szempontok figyelembevételére, hiszen önmagában a javaslat egyfajta véleménykorlátozást kíván bevezetni, és ez az Alkotmánybíróság előbb ismertetett felfogása és döntései alapján nem elfogadható, biztos, hogy nem állná ki az alkotmányosság próbáját.
Azon túlmenően a “gyűlöletre való uszítás” kifejezésnek a használata, amely jelenleg a büntető törvénykönyv 269. §-ában szerepel, nem cserélhető ki az izgatásra, hiszen az Alkotmánybíróság elég egyértelműen megmondta azt, hogy itt két különböző fogalomról van szó, amelyek nem szinonimái egymásnak, mást jelentenek. Az izgatás kiterjesztené a büntethetőség körét nem alkotmányos módon Magyarországon.
Így az emberi jogi bizottságban az az álláspont alakult ki, hogy ez nem támogatható és nem elfogadható. Ráadásul a Legfelsőbb Bíróság is állást foglalt ebben a témakörben, és pont az uszítás kontra izgatás vitában úgy foglalt állást, hogy az uszításnak támadásra irányuló mozgósítási és aktivitási tartalma kell hogy legyen. Tehát a most megfogalmazásra kerülő izgatási passzus semmilyen szempontból nem felel meg ezen követelménynek sem.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az itt elmondottak és előadottak alapján ezért az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság úgy ítélte meg, hogy ámbár a szándék sok szempontból helyes és méltányolandó, ami a kormányt arra ösztökélte, hogy valamit tenni próbáljon e téren - majd a vitában erről nyilván beszélni fogunk, hogy mit gondolunk erről, mi a személyes véleményünk, illetve a pártok véleménye -, tehát ez méltányolandó; viszont az eszköz alkalmatlan arra, hogy alkotmányos módon próbáljunk egy súlyos társadalmi problémát megoldani. Ezért nekünk erre más javaslataink lesznek, így az emberi jogi bizottság többsége nem találta általános vitára alkalmasnak ezt a javaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
