BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Városom, Mohács város szempontjából egy rendkívül fontos kérdésre szeretnék a napirend után rávilágítani. Arról szeretnék beszélni, miként képzeljük el városunk további jövőjét, miképpen szeretnénk elérni azt, hogy a közeljövőben Mohács városa megyei jogú városi címet nyerjen.
Mint mindannyian tudják, akik az előző ciklusban helyet foglaltak a törvényhozásban, az elmúlt év őszén hat parlamenti párt országgyűlési képviselője egy közös törvénymódosítási indítványt terjesztett a tisztelt Ház elé, amelyben kezdeményezte, hogy az Országgyűlés egyes, 50 ezernél kisebb lakossal bíró városokat is megyei jogú várossá nyilváníthasson, amennyiben azt az városok önkormányzatának képviselő-testülete kezdeményezi.
A képviselői önálló indítvány indoklása: ezen, a tanácsrendszer bevezetése és az 1950-es évek erőltetett iparosítása miatt háttérbe szorult városok a rendszerváltoztatást követő demokratikus átalakulás során ismét felöltötték sajátos arcukat, iskolavárosokká, regionális, kulturális központokká, vonzó idegenforgalmi, turisztikai helyekké nőtték ki magukat. Ezen városokat történelmi múltjuk, híres műemlékeik, muzeális kincseik, kultúrtörténeti hagyományaik, jelentős kulturális rendezvényeik és kiállításaik Magyarország nemzeti zarándokhelyévé tették.
Ezek a városok részben országos jelentőséggel rendelkeznek, részben pedig az Európai Unióhoz való csatlakozás után jutnak kiemelkedő szerephez. Az akkori javaslat szerint Baja, Balassagyarmat, Cegléd, Esztergom, Gödöllő, Gyula, Jászberény, Pápa, Sátoraljaújhely, Szentes, valamint Vác szerepeltek azon városok között, amelyek a megyei jogú városi cím elnyerését szorgalmazták. A törvénymódosítási indítványról azonban nem született döntés, mivel a területszervezési eljárásról szóló törvény kimondja: az országgyűlési képviselői, valamint az önkormányzati választások évében ilyen döntés nem hozható, így legkorábban a következő évben kerülhet sor ennek a megtárgyalására. Én ehhez a törvénymódosítási indítványhoz kívánok csatlakozni akkor, amikor Mohács megyei jogú várossá nyilvánításának lehetőségét kezdeményezem.
Mohács város nevét Szent László királyunk 1093-ból származó adományozó levele említi először, amelyben a birtokot a pécsi püspökségnek adományozta. A kis falvat elpusztította ugyan a tatárjárás, de évtizedekkel később újra fejlődésnek indult, és 1394-re már mezővárosi rangot szerzett. Néhány évvel a sorsdöntő, 1526-os mohácsi csata után a török közigazgatás Mohácsot a mai Baranya megye területénél jóval nagyobb méretű, Duna menti szandzsák székhelyévé léptette elő, 1840-ben pedig V. Ferdinánd királyi privilégiuma a várost a szabadalmas, azaz rendezett tanácsú mezővárosok sorába emelte. A XIX. század közepére Mohács sok tekintetben felzárkózott a megyeszékhely Pécs mögé. 1848-ra Pécs lakosságszáma már csak másfélszerese volt Mohácsénak, amely Baranya megye dunai kikötőjévé, fontos kereskedelmi és gazdasági centrumává vált. Ekkoriban a várost az ország négy legjelentősebb kikötője között tartották nyilván.
A gazdasági életben végbement változások a városban új közigazgatási, egészségügyi és kulturális intézmények létrehozását, a meglévők szerepkörének növekedését eredményezték. Adminisztratív szerepköreit, hivatalait a város azon az alapon kapta, hogy a megye második legjelentősebb településévé vált. 1896-ban például itt épült meg a megye közkórháza. 1954-ben járási jogú várossá, 1970-től járási várossá nyilvánították. Határ közeli helyzete miatt sajnos sok tekintetben nem tudott tovább fejlődni, és amikor dinamikusan növekedtek Baranya megye más városai - leginkább Pécs városa -, akkor sajnos Mohács lakossága stagnált.
Az utóbbi évek városfejlesztése azonban példamutató volt, megvalósult, illetve építés alatt áll az ipari park, a logisztikai központ, az európai uniós normákat teljesítő határkikötő, a városközpontot tehermentesítő elkerülő út, a városi sportcsarnok, a városi ifjúsági központ. Jelentős mértékű az utak és kommunális szolgáltatások fejlesztése, a bérlakásépítés, a lakóterületek kiépítése. A várost két európai közlekedési korridor metszi, amely alkalmas lehet a délkelet-európai térség piacain megjelenni kívánó vállalkozások itteni megtelepülésére.
A fentiek alapján látható, hogy Mohács város történelmi múltja, dinamikus jelene egyaránt indokolttá teheti magasabb közigazgatási városi státus elnyerését. Amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, hogy e címet újabb városoknak megadja, a város szellemi, kulturális, gazdasági jelentőségére tekintettel javaslom és kérem, hogy Mohács város is kapja meg a megyei jogú városi címet.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
