HEGYI GYULA

Full text search

HEGYI GYULA
HEGYI GYULA, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Az integrációs bizottság egyhangúlag támogatta ezt az előterjesztést. Nem akarom vélelmezni, hogy miért, de magánemberként mégiscsak arra a következtetésre kell jutnom, hogy az integrációs bizottság ellenzéki tagjai is tisztában vannak azzal, hogy az integráció szempontjából mennyire fontos ennek a hulladékgazdálkodási tervnek a megszületése, és ehhez képest a belpolitikai csatározások másodlagosak.
Mi hangzott el a bizottsági ülésen? Nyilván olyan megfontolások, amelyek a környezetvédelmi bizottságban mint szakbizottságban is elhangzottak, hogy ez a terv alapvetően a megelőzésre és a hasznosításra épít, és kevéssé preferálja az ártalmatlanítást és a lerakást.
Elhangzott nagyon sok olyan észrevétel, amelyet kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt megemlítettek, néhányat szeretnék ezek közül mondani. Az egyik: úgy vélték képviselőtársaink a bizottságban, hogy a szelektív hulladékgyűjtést jobban is meg lehetett volna fogalmazni, pontosabban értelmezni, mint ahogy ebben a programban szerepel.
Elhangzott az, hogy elsősorban a kistelepüléseken a lakossági hulladékdíjak emelkedni fognak ennek a programnak az aprópénzre váltása következtében, és ez nyilvánvaló terhet jelent vagy az önkormányzatok, vagy pedig a lakosság számára. A nagyvárosokban egyébként ez kevéssé jellemző.
A program regionális begyűjtő rendszereket tart kívánatosnak - helyesen, ezt mindenképpen el kell mondani.
(19.00)
Az azonban vitatott még mind szakmailag, mind politikailag, hogy milyen méretű régióra, területre érdemes regionális begyűjtő rendszereket kiépíteni, ezt nyilván a következő években kell eldönteni. És nyilvánvaló az, hogy az önkormányzatoknak önkéntesen kell, kellene jelentkezniük ezekbe a regionális begyűjtő rendszerekbe, legalábbis az önkormányzatiság elvéből ennek kell következni. Sokan úgy vélték, hogy ha ez a program így valósul meg, ahogy le van írva, akkor a helyi önkormányzatok terhelése növekszik; bízzunk benne, hogy mind uniós, mind kormányzati pénzekből források rendelődnek a feladatok mellé, amelyeket ellát.
A bizottság egyik ellenzéki tagja, pontosabban alelnöke azt a két kérdést tette fel, amelyet itt hűen igyekszem visszaadni, hogy lesz-e fordulat, lesz-e fedezet a kötelezettségek megvalósításához - nyilvánvalóan ezt a következő évi költségvetésben és az évek múlva következő költségvetésekben, továbbá az uniós ISPA-forrásokból kell biztosítani. A másik pedig, az a vélemény hangzott el, hogy a hulladékhasznosítás és általában a szelektív hulladékgyűjtés nem csak és kizárólag kormányzati vagy önkormányzati feladat - akkor valósul meg, ha a társadalom egészét sikerül meggyőzni arról, hogy egészen más szemlélettel közelítsen a hulladékhoz. Nyilvánvalóan az iskolában a gyerekeknél kell már elkezdeni azt a fajta környezettudatos gondolkodást, amely, mindannyian tudjuk, több nyugat-európai országban része a mindennapoknak.
Elhangzott még a vitában az persze, teszem hozzá, hogy csak azt érdemes szelektíven gyűjteni, amit hasznosítani lehet később. Hiszen ha a szelektív gyűjtés egy pótcselekvés, és az így szelektíve összegyűjtött hulladékot nem tudjuk hasznosítani, akkor az egész folyamattal tulajdonképpen magunkat csapjuk be. Itt csatolódik vissza oda, hogy a hasznosítás az, amit elsősorban támogatni kell.
Elhangzott a vitában, hogy a hulladékkezelés sok helyen egyáltalán nincs megoldva. A folyékony hulladék, vagy ahogy egyszerűbben a nép nyelvén mondják, a szippantás eredményét megfelelő szennyvízkezelőbe kellene betenni, de ez még nagyon kevés helyen valósul meg. A hétköznapi élet valóságai merültek fel a vitában, hiszen a képviselők, akár egyéniek, akár listásak, különböző választói rétegeket képviselnek.
Összefoglalóan azt tudnám mondani, hogy források kellenek ahhoz, hogy ez megvalósuljon, és az önkormányzatoknak tudatosan kell cselekedniük, nekünk pedig itt a parlamentben támogatni kell őket.
Mint említettem, a bizottság egyhangúlag támogatja az előterjesztést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť