TÓTH ISTVÁN
TÓTH ISTVÁN
TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ha valaki állandóan csak száz napra tekint előre, gyakran célt téveszt a hosszabb távú feladatok tekintetében.
Egyébként sem tudjuk mire vélni a száznapos határvonalakat, hiszen idegenek a mindennapi élettől. De ha már valaki csak száz napra figyel, mert másra sajnos nem képes, akkor is jobban tenné, ha egy adott témában legalább határozott álláspontot képviselne. Ha erre sem képes, ne csodálkozzon, hogy az emberek úgy érzik, a bolondját járatják velük.
Felteszem, nem árulok el önnek újdonságot azzal, hogy a fenti gondolatmenet elsősorban az autópálya-kérdésre vonatkozik, bár sajnos sok más példát is említhetnék. A nyilatkozatok sokszínűen és hosszan kígyóznak. Ezzel ellentétben az autópályák idén bizony már nem épülnek tovább. Miközben a minisztériumi előterjesztés négy év alatt sovány 59 kilométerről beszél, addig ön és minisztere a 30-50 és a 830 közötti számok széles tárházát vonultatta fel az elmúlt hónapokban tett nyilatkozataiban. Az ember csak kapkodja a fejét e határozatlanság okán. Lassan megszokhatjuk, hogy a nagy számok és a szavak mögött semmi, de semmi kézzelfogható dolog nincs.
Megjegyzem, a hasonlóan furcsa történetekhez tartozik még a budapesti felújítási munkálatok nyerteseinek kérdése - ez is rendkívül rossz folyamat előjele; egy olyan folyamaté, amelynek során a törvényes közbeszerzések mögé elvtelen alkukat bújtatnak. Erre valahogy miért nem figyel, és miért nem emeli fel a szavát az üvegzseb helyett üvegszemügyi államtitkár, Keller László úr? (Derültség az MSZP padsoraiból.)
Továbbra sem tudjuk mire vélni, hogy saját hazájukban az ország autópályáinak építésénél miért nem engedi a kormány a magyar fővállalkozók munkához jutását.
Az elmondottak mellett az M5-ös autópálya esete is jól mutatja, hogy a száznapos programok puffogtatása helyett sürgősebb problémákat kellene kezelni. A mostani helyzet az, hogy 250 munkanappal számolva személyautóval évente 1 millió 345 ezer forint, kamionnal 4 millió 170 ezer forint autópályadíjat kell kifizetni - ez mindkét esetben több mint ötvenszerese az állami autópályák éves díjának. Ráadásul a koncesszió birtokosának - a Horn-Kuncze-kormány alatt megkötött szerződés miatt - joga van ilyen lehetetlen feltételekkel, s nem mellesleg garantált nyereség mellett továbbépíteni az autópályát. (Folyamatos zaj.) Ilyen hozzáállással sajnos azt kell mondanom: nem szabad autópálya-építésekbe kezdeni.
Az elmondottakra tekintettel az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni:
Végső soron hány kilométer autópálya építését tervezi a kormány; milyen határidőkkel és (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) milyen konstrukcióval? Miért nem tartja magát a kormány a korábban már előkészített és elfogadott gyorsforgalmi útfejlesztési koncepcióhoz? Mikorra várhatják az emberek az M5-ös autópályával kapcsolatos (Az elnök ismét csenget.) áldatlan állapotok felszámolását? (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
