DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt a kulturális és sajtóbizottság által előterjesztett határozati javaslatnak megfelelően nem kívánja elfogadni az ORTT által a 2001. évről benyújtott beszámolót. Nem azért nem kívánjuk elfogadni, tisztelt Ház, mert - mint ezt az imént a kisebbségi véleményt előadó Vígh képviselőtársnőnk mondta - pártszempontokat kívánunk érvényesíteni, olyan pártszempontokat, amelyek nekünk kellett volna hogy kedvezzenek, ha ezeket érvényesítették volna.
Úgy gondoljuk, hogy a független tájékoztatás, a pártatlan tájékoztatás, a frekvenciagazdálkodás jogszerűsége, átláthatósága és következetessége nem pártérdek, és ha pártérdek, akkor nem csak a Magyar Szocialista Párt érdeke. Úgy gondoljuk, hogy mindez közérdek, és úgy gondoljuk, hogy ezeknek az ORTT 2001. évi tevékenysége nem felelt meg.
Nem gondoljuk úgy, hogy - amint ezt képviselő asszony kifejtette - sérült volna a törvény a 2002. évi költségvetés módosítására vonatkozó törvényjavaslat által, amelyben a költségvetés átvállalta az év második felére járó készülék-üzembentartási díj fizetését az állampolgároktól. Mi úgy gondoljuk, hogy ez továbbra is normatív finanszírozás, ugyanazok a finanszírozási szabályok érvényesülnek, mint az év első felében, mint 2001-ben és mint 2000-ben, pusztán nem ugyanaz a személy fizeti, aki korábban, hanem a költségvetés, vagyis mi mindannyian. Úgy gondolom, hogy az ORTT működésére, annak helyes vagy helytelen voltára nem adhat még az sem felmentést, ha netán ez a finanszírozási rend nem volna összhangban a médiatörvénnyel, aminthogy egyébként pedig összhangban van.
Tisztelt Ház! Az egyik kifogás, amelyet mint a bizottsági vélemény előadója ismertettem, az ORTT frekvenciagazdálkodására vonatkozott. Ennek egyik, talán kevésbé hangsúlyos eleme a frekvenciagazdálkodási terv elkészítése vagy el nem készítése, az, hogy az ORTT által a műsorszolgáltatási jogosultságok kiosztása során, a frekvenciák kiosztása során nem érvényesült egy olyan, előre elhatározott és valamiféle koncepciót tükröző terv, amelynek pedig megítélésünk szerint érvényesülnie kellett volna.
Hasonlóképpen aggályosnak tartjuk, és a következetességgel, a racionalitással és a médiahatóság kötelező pártatlanságával legalábbis nem összeegyeztethetőnek tartjuk az Országos Rádió és Televízió Testület frekvenciákról szóló egyes eseti döntéseit. Tekintettel arra, hogy ezek csakugyan nem tartoznak a Magyar Országgyűlés hatáskörébe, ezeknek a részletezésétől eltekintenék.
A Magyar Szocialista Párt felfogása szerint az ORTT mint médiahatóság köteles őrködni azon, hogy a műsorszolgáltatók, rádiók, televíziók a médiatörvénnyel összhangban működjenek. Megítélésünk szerint tehát az ORTT-nek fel kellett volna emelnie szavát abban az esetben, amikor a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió olyan tulajdonosi struktúrában és - ha ebben az ORTT-nek talán nincs is hatásköre, de e tulajdonosi struktúra szerves következményeként - olyan módon működött, amely a médiatörvény előírásait több ponton megsértette. Kétségtelen tény, és el kell ismerni, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület fellépett a konkrét törvénysértések ellen, felfogásunk szerint - és nagy örömünkre szolgált, hogy az ez évi bizottsági ülésen, amikor az előttünk fekvő beszámolót a kulturális bizottság megtárgyalta, akkor az Országos Rádió és Televízió Testület jelen volt képviselője is elismerte -, megítélésünk szerint föl kellett volna emelnie szavát az ellen a törvénytelen mód ellen, ahogyan ez a tulajdonosi struktúra létrejött, és e törvénytelen mód tükröződött a közszolgálati műsorszolgáltatók törvényellenes működésében.
Az Országos Rádió és Televízió Testület beszámolója a pártatlan tájékoztatásról és az elfogulatlan tájékoztatásról, pontosabban a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló része meglehetősen hosszasra sikeredett. A bizottsági ülésen is szóvá tettük azonban ennek belső aránytalanságait. A gyermekeket fenyegető műsorok vizsgálatával több mint száz oldal foglalkozik ebben a beszámolóban, beleértve egyébként olyan szociológiai felméréseket, kutatásokat, amelyek valóban érdekesek lehetnek, de bizonyos arányeltolódásokat mutatnak. Arányeltolódásokat mutatnak akkor, amikor e száz oldallal szemben a médiumok, a rádiók és televíziók pártatlan, elfogulatlan tájékoztatásra vonatkozó vizsgálata mindössze 19 oldalt tesz ki.
Kifogásoltuk az Országos Rádió és Televízió Testület működését, hatósági működését egyes konkrét esetekben. A Pannon Rádió kettéhasadása és kettős sugárzása csak a 2002. évben történt meg, ez kívül esik a beszámolási időszakon. Tehát jelen beszámoló vitájában még nem hányható az Országos Rádió és Televízió Testület szemére, hogy ebben az ügyben mindeddig semmilyen hatékony intézkedést nem tudott tenni. Mindazonáltal kétségtelen tény, hogy nem lépett fel olyan esetekben, amikor a Pannon Rádió közvetlen pártpolitikai célokat szolgált, például kopogtatócédulák gyűjtésére hívta fel a hallgatókat, illetőleg megjelölte, hogy hol lehet ezeket leadni. Egyértelműen pártpolitikai tevékenységet folytatott tehát, amelyet a médiatörvény kifejezetten tilt.
(14.10)
A Pannon Rádió azonban már 2001-ben, tehát a beszámolási időszakban is, nem minden hónapban, nem is minden héten, hanem jószerivel a nap minden órájában megsértette a médiatörvény számtalan rendelkezését, nem is beszélve más rendelkezésekről. Ebben az ügyben a médiahatóság, néhány határozatlan sajtóüzeneten túlmenően nem sokat tett. Sajátságos tény az is, hogy a médiahatóságnak nem jutott a tudomására az, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja közvetlenül finanszírozza a Pannon Rádiót, amit ugyancsak tételesen tilt a médiatörvény, vagy ha a tudomására jutott, akkor nem tett lépéseket a sugárzási engedély megvonása érdekében.
Tisztelt Ház! Megemlítettem már, és most némileg részletesebben kívánok foglalkozni a tájékoztatás pártatlanságával és kiegyensúlyozottságával. Maga a médiahatóság beszámolója tartalmazza azokat az elképesztő aránytalanságokat, amelyek a médiumok hír- és magazinműsoraiban - szeretném hangsúlyozni: nemcsak a közszolgálati médiumok, hanem valamennyi médium hír- és magazinműsoraiban összevéve - az elmúlt időszakban, beszéljünk csak 2001-ről, 2001-ben az akkori kormánykoalíció javára és az akkori ellenzék hátrányáról szóltak. A legkirívóbb az előző napirendi pont vitája során már említett összeállítás, amely 2001-ben a kormányzati oldal és az ellenzék médiahasználatáról szól a hír- és magazinműsorokban: 2001 januárjában ez 97:3-as arány volt az akkori kormánykoalíció javára, de a 25 százalékot az egész év során csak a nyári uborkaszezon során haladta meg, akkor is csak 1-1 százalékkal, tehát a júniusi és júliusi ellenzéki médiahasználat érte el a 26 százalékot.
Az egész év során az ellenzék-kormánykoalíció arány a 80:20 arányt közelítette, ami, Vígh képviselőtársamnak mondom, a még éppen elfogadható kétharmad-egyharmados arányt messzemenően meghaladja.
Hasonló aránytalanságok mutathatók ki, amikor a hír- és magazinműsorokban a kormánykoalíció és az ellenzék más típusú összehasonlításait nézzük, például: a saját hangon való megszólalásban, vagy éppen a sikerek és kudarcok arányának a bemutatásában tendenciózusan több sikert, mint kudarcot mutatott ki az ORTT egyébként előttünk fekvő beszámolója a beszámolási időszakban, a médiumok hírműsoraiban a kormánykoalíció javára, és tendenciózusan több kudarcot, mint sikert az ellenzék kárára. Tehát ebben az ügyben is azt kell hogy mondjam, hogy a pártatlan és elfogulatlan tájékoztatás ügyében nem történtek meg azok a lépések, vagy ha megtörténtek, nem voltak hatékonyak azok a lépések, amelyeket a médiatörvény értelmében joggal várhatnánk el.
Ami most már a médiahatóság által foganatosított intézkedéseket illeti, ugyancsak a beszámoló rögzíti a médiatörvény megsértésének jelentős emelkedését, amelyek a közszolgálati televízió 1-es és 2-es csatornáján egy éven belül megtörténtek. Az 1-es csatornánál 892-ről 1602-re emelkedett a törvénysértések száma, a 2-esnél 489-ről 1036-ra a beszámolási időszakban. Ezt még tudomásul lehetne venni a reklámidő 1-5-10 másodperces túllépése esetén, de maga a médiahatóság beszámolója hozza a tudomásunkra, hogy ennek során a médiatörvény műsorszolgáltatásra vonatkozó szabályainak mindegyike sérült az elmúlt esztendőben.
Tehát nem arról van szó, hogy pusztán reklámidő-túllépésből, hogy ne mondjam: némi piaci kényszer hatására növekedett meg ugrásszerűen a közszolgálati televízió törvénysértéseinek a száma, hanem a médiatörvénynek jóformán minden, a műsorszolgáltatás szabályaira vonatkozó rendelkezését sikerült megsérteni. Ebben az ügyben sem láttuk az Országos Rádió és Televízió Testület hatékony fellépését, hogy a kereskedelmi televíziókkal azonos módon sújtotta, büntette vagy bírságolta volna meg a közszolgálati televíziót ezeknek a törvénysértéseknek az okán.
Tisztelt Ház! Mindent összevéve tehát, és megismételve azt, amit bizottsági előadóként mondtam, készséggel elismerem, hogy az ORTT-re vonatkozó törvényi szabályozás, az ORTT törvényben rögzített hatásköre és törvényben rögzített eljárási rendje legalábbis problémákat vet fel a tekintetben, hogy az ORTT mennyire képes ellátni ezeket a médiahatósági funkciókat.
Ezeket tiszteletben tartva és tudomásul véve, és észben tartva, hogy a soron következő médiatörvény-módosítás során ezekre ki kellene térnünk, és ezekre hatékony megoldási módokat kellene találnunk, ennek ellenére a Magyar Szocialista Párt úgy ítéli meg, hogy 2001 során, ilyen vagy olyan okok miatt, de az Országos Rádió és Televízió Testület nem volt képes ellátni a médiahatóság funkcióját, nem volt képes ellátni azt a törvényben rögzített feladatot, amely a médiahatóságra hárult, ezért a beszámolót nem fogadjuk el.
Köszönöm szépen.
