BALOGH LÁSZLÓ
BALOGH LÁSZLÓ
BALOGH LÁSZLÓ, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Elnök Asszony! - valamint köszöntöm az ORTT megjelent képviselőit is. Tisztelt Ház! Rendhagyó felszólalásra készültem, az Országos Rádió és Televízió Testület elmúlt ötéves munkájának áttekintésére - rendhagyó felszólalásra, mert nem bírálni akarom az ORTT-t, nem régi vélt vagy valós sérelmekről kívánok beszélni, nem pártpolitikusi megközelítésből akarom vizsgálni az öt év teljesítményét, hanem szakmai szemszögből.
Nem elsősorban mennyiségében jelent kihívást a képviselőcsoportok számára az ORTT beszámolóinak elemzése. A magyarországi televíziózás és rádiózás elmúlt öt évéről is beszélünk ebben az esetben, azokról a tendenciákról, melyek meghatározzák a média helyzetét, jövőjét, és van miről szólni. Itt szeretném emlékeztetni önöket, tisztelt képviselőtársaim, arra, hogy az ORTT volt az egyetlen médiatestület, amely a működése óta mindig hiánytalanul, a médiatörvényben foglaltaknak megfelelően került megválasztásra, úgy, hogy a testület tagjai mindig kitöltötték, kitölthették mandátumukat. Remélem, így lesz ez most is. Áttekintésemben szándékosan nem fogom ezért két részre bontani a beszámolókat attól függően, hogy ki volt vagy éppen ki most a testület elnöke.
Az elmúlt öt évben gyökeresen átrendeződött a magyarországi média struktúrája. Megjelentek a földi sugárzású országos kereskedelmi televíziós csatornák, majd két nagy kereskedelmi rádiótársaság kezdte meg működését a honi éterben. A közszolgálati műsorszolgáltatók törvényben előírt átalakulása azonban nem minden esetben volt zökkenőmentes. Itt elsősorban a Magyar Televízió Rt. örökölt adósságállományára gondolok, mely a mai napig kihatással van működésére, lehetőségeire.
Létrejött hát a duálisnak nevezett médiarendszer. A nézettségi mutatók gyökeresen átrendeződtek a kereskedelmi csatornák javára, ennek megfelelően a reklámtortából való részesedés is döntően megváltozott. Az országos kereskedelmi társaságok beindulásával azonban nem értek véget a változások, hiszen azt a körzeti és helyi jogosultságok pályáztatása követte. Helyi rádiók és kisebb mértékben televíziók garmadája rajtolt, hogy többségében üzleti vállalkozás keretében megteremtse a helyi regionális nyilvánosság új fórumait. Ezzel álláspontom szerint kialakult egy, a duális médiarendszeren túlmutató, úgynevezett háromosztatú médiarendszer, ahol a közszolgálati és az országos kereskedelmi műsorszolgáltatók mellett megjelentek, megjelenhettek a legkülönfélébb profilú helyi és körzeti médiumok, melyek a rádiózás és televíziózás vonatkozásában olyan jelentőséggel bírnak, mint a közigazgatás tekintetében az önkormányzatok. Meg kell jegyeznem azonban, hogy a helyi társaságok háza tájáról az utóbbi időben egyre több olyan jelzést kap frakciónk, melyek komoly finanszírozási nehézségről számolnak be.
Az MDF-frakció álláspontja szerint az ORTT a médiatörvény 41. §-a alatt nevesített feladatait az egyre növekvő terhelés ellenére folyamatosan és egyre jobb szakmai színvonalon látta el. Folyamatosan és különösebb zökkenő nélkül, annak ellenére, hogy az ORTT irodája és a Műsorszolgáltatási Alap adminisztrációja létszámában, technikai hátterében nem tartott lépést az egyre gyorsuló feladattárral; olyannyira nem, hogy a digitális adatrögzítés álláspontom szerint nem halogatható tovább, a VHS alapú kép- és hangtárolás ugyanis minden tekintetben meghaladott megoldás. Jól jelzi a növekvő feladatmennyiséget, hogy a testület elé kerülő előterjesztések száma a vizsgált öt év alatt megnégyszereződött, a határozatok száma majd' hatszorosa 2001-ben a '97-es adatokhoz képest.
Sokan kérik, kérjük számon az ORTT-től, hogy vizsgálatai terjedjenek ki valamennyi műsorszolgáltató mind teljesebb műsorszolgáltatására.
(14.50)
Ezzel a jogos elvárással kapcsolatban szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ezen igények pénzügyi fedezetének biztosításáról az ORTT 2003. évi költségvetésének tárgyalásakor se feledkezzenek el. Az előterjesztéseket olvasva úgy tűnik, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy elfeledkeztek. Kérem ezért a tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat, hogy az ORTT költségvetésének meghatározásakor majd ne pártpolitikai szimpátiáikat érvényesítsék.
Itt szeretném néhány szóban megemlíteni az üzemben tartási díj megszüntetéséből adódó problémákat. Már most szeretném jelezni, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányának 61. §-ából kiindulva a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja csak olyan megoldást fogad el, mely biztosítja a közszolgálati médiumok és az ORTT függetlenségét a mindenkori kormánytól, kormánypárti többségtől. Olyan megoldást szorgalmazunk, olyan forrásautomatizmust, amely minden esetben biztosítja a közszolgálati műsorszolgáltatók és az ORTT számára legalább az előző évi költségvetésének a tervezett inflációval növelt mértékét a törvényileg rögzített függetlenség követelményének biztosítása és a következők miatt.
A televíziózás digitális robbanás előtt áll, ami az Európai Unióban már kézzelfogható tény, és lassan nálunk is éreztetni fogja hatását. Az eddigi analóg adatátvitelt felváltja a digitális, amelynek segítségével akár megötszöröződhet a frekvenciák száma. A digitális és interaktív televíziózásra, a digitális frekvenciák 2005-ös európai elosztására való felkészülés hazánkban is folyik. De vajon lépést tud-e majd tartani ezzel az új, a jelenlegi médiaviszonyokat - hogy az internetet már ne is említsem -, valamint a reklámpiacot alapjaiban megváltoztató technikai robbanással egy olyan ORTT, amelyet különböző törvénykezési praktikákkal a mindenkori kormányzat játékszerévé tennének mostani kormánypárti képviselőtársaim? Szeretném leszögezni: a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint a tisztelt Háznak a magyar médiahatóság számára az európai uniós csatlakozás pillanatakor, valamint addig is és azután is minden lehetséges segítséget, a megfelelő forrásokat és infrastruktúrát, valamint a törvény által előírt függetlenséget biztosítani kell ahhoz, hogy az ORTT megfelelő szinten elláthassa a megnövekedett feladatait.
Ellenzéki javaslatra az Országgyűlés 2002. július 9-én elfogadta a médiatörvény jogharmonizációs célú módosítását. A 2002. évi XX. törvénynek az ORTT nyilvántartásait és a kiskorúak védelmét érintő rendelkezései 2002. október 15-én léptek életbe. Az ORTT irodája a változásoknak megfelelő új eljárási rendet megalkotta. A kiskorúak védelmével kapcsolatos ORTT-állásfoglalás szintén elkészült; ha jól tudom, ebben a kérdésben szakmai egyeztetésre éppen a napokban került sor. Ehhez kapcsolódóan az ORTT igen terjedelmes és sok érdekes adatot tartalmazó beszámolójából két részt szeretnék önkényesen kiragadni. A két kérdés szorosan összefügg: az egyik a kiskorúak védelmével kapcsolatos tapasztalatokat, a másik pedig az erőszak megjelenési arányait illeti.
Mielőtt azonban a két említett problémát érinteném, előtte arra szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét, hogy ma Magyarországon nincsenek igazán olyan, az egész társadalmat mozgósítani képes, jelentős bázissal rendelkező nézői szervezetek, a nézői jogok érdekében komoly érdekérvényesítési lehetőséggel bíró civil szervezetek, amelyek egyfajta civil nézői kontrollt jelenthetnének a műsorszolgáltatók csöppet sem csodálni való pénzügyi érdekeivel szemben. A szerintem jelen pillanatban csak elméleti síkon létező műsorszolgáltatói önkontrollon túl tehát egyedül az ORTT az a szerv, amely valamilyen hatékonysággal fel tud lépni a törvénytelenségekkel szemben. És itt a hatékonyságon van a hangsúly! Azt hiszem, az könnyen belátható, hogy egy lehetőségeiben és anyagi forrásaiban szűkített, a mindenkori kormányzatnak kiszolgáltatott ORTT nem lesz képes a kiskorúak védelmére, illetve az erőszak megjelenésének visszaszorítására vonatkozó törvényi rendelkezések hathatós érvényesítésére. Éppen ezért véleményem szerint az Országgyűlés a nézők, benne a kiskorúak jogainak védelme érdekében is köteles a lehető legjobb feltételeket biztosítani a médiahatóság működéséhez, és politikai indulatoktól mentesen megítélni munkáját.
A kérdés tehát véleményem szerint az Országgyűlés számára a következő: vagy a megfelelő feltételek biztosításával, köztük a beszámolóból megismerhető, sok tekintetben úttörő szakmai munka elismerésével hozzájárul egy, az alkotmányban rögzített sajtószabadság és véleménynyilvánítás szabadsága felett őrködő, megalakulása óta többpárti delegáltakból álló és mindvégig hiánytalanul kitöltött testület jövőbeni működéséhez, vagy álpolitikai vitát gerjesztve fokozatosan kormányzati fennhatóság alá kényszerít egy eleddig független, csak az Országgyűlésnek felelős indirekt államigazgatási szervet. A választ minden képviselőtársam egyéni döntésére és lelkiismeretére bízom, de engedjék meg, hogy a következőkben néhány adalékot nyújtsak önöknek a könnyebb döntéshez.
Térjünk vissza ezért a médiahatóság kutatóinak a kiskorúak védelmére és az erőszak megjelenésére vonatkozó tapasztalataihoz. A médiában látható agresszivitás fokozatosan változtatja meg az értékeket, normákat, és teszi elfogadhatóvá az erőszakot, mint a konfliktusok megoldásának hatékony eszközét. A televízió befolyásának mindenekelőtt a gyermekek vannak kitéve, ugyanakkor a műsorszolgáltatók a kiélezett piaci verseny és a nézettségi mutatók nyomása alatt erősen hajlanak arra, hogy a meglévő szabályokat egészen a törvénysértés határáig kiaknázzák, olykor meg is sértsék. Egy, az ORTT monitoringszolgálata által a televíziós erőszak és gyermekvédelem tárgykörében lefolytatott vizsgálat tapasztalatai szerint a megkérdezett budapesti szülők 96 százaléka - ismétlem: 96 százaléka! - állította, hogy a műsorkínálatban az erőszak mértéke meghaladja a még elfogadható szintet, és 89 százalékukat mindez komoly aggodalommal töltötte el. A megkérdezett szülők 56 százaléka tartotta a műsorszolgáltatók műsorkínálatában előforduló erőszak mértékét a kiskorúak szempontjából nyugtalanítónak. A megkérdezettek több mint kétharmada számolt be arról: az elmúlt évben legalább egyszer látott olyan televíziós műsorszámot, amely olyan mértékben tartalmazott erőszakot, hogy véleménye szerint azt nem lett volna szabad bemutatni. És akkor a most divatos, úgynevezett valóságshow-műsorokban fő műsoridőben megjelenő szexualitásról, indirekt dohányzásra és alkoholfogyasztásra buzdításról még nem is beszéltem.
Információim szerint a testület minden esetben a lehetőségeihez mérten határozottan és gyorsan igyekezett fellépni a feltárt törvénysértésekkel szemben, ám jelentős anyagi korlátokkal rendelkezik. Szeretném a képviselőtársaim figyelmébe ajánlani azt a tényt, hogy jelenleg az ORTT mintegy 500 ügyben áll perben a legkülönbözőbb műsorszolgáltatókkal. Az egyes perek lefolyásának ideje pedig a független magyar bíróságtól függ.
Ahogy arra már utaltam, nemrég lépett életbe a médiatörvény módosítása, amelynek értelmében a kiskorúak védelmére és a műsorelőzetesre vonatkozó szabályok is szigorodtak. Várhatóan ezért mind újabb és újabb jogsértésekre kerül sor a jövőben. Az ORTT előtt tehát egyre komolyabb feladatok állnak, terheltsége a jövőben várhatóan nőni fog. Az is jól látható azonban, hogy nőni fognak a jövőben a társadalom elvárásai is az erőszak és a szexualitás médiamegjelenítésének visszaszorítására. Az MDF-frakció álláspontja szerint ezért, gyermekeink védelme érdekében, a megnövekedett feladatok elvégzéséhez az Országgyűlésnek meg kell adnia a megfelelő támogatást a médiatestület számára. Jelen pillanatban ez a támogatás abban állhat, hogy képviselőtársaim megértik: nem ellehetetleníteni kell a magyar médiahatóságot, hanem segíteni azt, hogy minél hatékonyabban láthassa el feladatait. Minden képviselőtársam tegye fel önmaga számára a kérdést: vajon milyen tekintéllyel és hatékonysággal tud majd fellépni az ORTT a törvénysértő, a reklámkorlátokat, a szexualitásra, az erőszakra vonatkozó törvényi rendelkezéseket megszegő rádiókkal és televíziókkal szemben, ha az Országgyűlés többségi frakciói önös politikai szempontok miatt nem fogadják el az elmúlt öt évről szóló beszámolót?
A Magyar Demokrata Fórum nevében támogatom az ORTT által benyújtott beszámolók elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)
(15.00)
