JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN, az önkormányzati bizottság előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati bizottság a november 13-án megtartott ülésén tárgyalta a törvényjavaslatot. A vita végén, a szavazás során a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta az indítványt, 8 igen szavazattal, 1 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett. A bizottságban a vita kicsit másképpen zajlott, mint a költségvetési bizottságban, de ott is jelentős volt, más kérdések kerültek reflektorfénybe.
A mértékekről ott is jelentős vita alakult ki, és arról is, hogy ez a 10,1 milliárd forintos összeg lényegesen elmarad attól az összegtől, amelyről korábban szó volt, amelyről a sajtóban lehetett olvasni. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy az önkormányzatoknak igen hosszú idejük volt az igényeik bejelentésére.
A 2001. évi LXXXII. számú törvényben szerepelt a kormánynak ez a kötelezettsége, hogy előterjesztést kell a parlament elé hoznia. Ezt követően mindenki tudhatta, hogy az ebben az időszakban keletkezett igények orvoslására sor kerül. Ennek megfelelően valamennyi önkormányzat tudhatott arról, hogy ha van ilyen igénye, be kell jelentenie. Meggyőződésem, hogy minden önkormányzati igény figyelembe lett véve az előterjesztésnél. Többen felhívtuk a figyelmet a sajtóban is, hogy lejár a határidő, és az önkormányzatok éljenek ezzel a lehetőségükkel. Hogy nem 20 milliárdos ez a nagyságrend, az egyértelműen annak a következménye, hogy ennyi az az önkormányzati igény, amely járandóságot keletkeztetett e törvény erejénél fogva.
Itt szó volt már arról, hogy ha nem lett volna korábban túlfizetés, akkor most 16 milliárd forint fölötti összegre lennének jogosultak az önkormányzatok. Úgy gondolom, az előzetes várakozáshoz képest ezt a számot kell figyelembe venni, és ezzel lehet összehasonlítani, és akkor már közel sem olyan nagy a különbség.
Az önkormányzati bizottságban is nagy vita volt arról, hogy 56-58-60 százalék helyett ez miért nem 100 százalék? Ez a számítási mód és ezek az arányok a '93-as gáztörvény módosításakor lettek elfogadva, kialakítva, és ezt akkor sem és azóta sem támadta meg senki, alkotmánybírósági beadvány se volt, tehát úgy tűnik, most vetődött fel ez a százalékos mérték. Úgy gondolom, most is azt tudom mondani, nagyon hibás lenne, nagyon helytelen lenne, ha eltérnénk ettől a számítási módtól, és most keletkeztetnénk újabb jogsérelmeket. Nincs okunk ezen a mértéken változtatni.
A bizottsági ülésen szóba került a jogorvoslat kérdése, ami egy nagyon fontos része ennek a törvénynek. Nem szokványos, hogy egy törvényben úgy oldjuk meg a jogorvoslatot, hogy bírósághoz lehet fordulni a törvénnyel szemben. Én úgy gondolom, hogy ez a jogorvoslati lehetőség biztosítékot ad arra, hogy bármelyik önkormányzat kapcsán, amelyiknél jogos igények merülnek fel, ezeket a jogos igényeket a bíróság el fogja bírálni, és akkor a jogos igényüket meg tudják szerezni az önkormányzatok. Ez fontos eleme ennek a törvénynek, és önkormányzati szempontból ez szerintem megnyugtató pont lehet.
Végül is az önkormányzati bizottságban az a kérdés is felmerült, hogy a jövő évi költségvetéssel hogy van összeköttetésben ez a több mint 10 milliárd forint. Azt kell mondani és azt kell látni, ha valaki megnézi ezt a törvényt, hogy semmilyen összefüggés nincs: sehol nincs figyelembe véve ez az önkormányzati járandóság; ez évi feladat, ez évi bevétel lesz a költségvetésnél, az ÁPV Rt.-nél ez évi kiadás lesz, így sehogyan nem kapcsolódik össze. Az önkormányzatoknál ez a pénz szabad felhasználású pénz, és ebből nyugodtan lehet fejleszteni, mert ez valamikor fejlesztési forrás volt.
Én azt tartom helyesnek, ha az önkormányzatok a továbbiakban is önkormányzati fejlesztésre használják fel ezt a 10 milliárd 138 millió forintot.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
