DR. SZILI KATALIN
DR. SZILI KATALIN
DR. SZILI KATALIN, az Országgyűlés elnöke: Köztársasági Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Miniszterelnök-jelölt Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Vendégeink! Honfitársaink! Engedjék meg, hogy minden megválasztott képviselőtársam nevében megköszönjem azt a bizalmat, amit közös hazánk, a Magyar Köztársaság állampolgáraitól ezen a tavaszon kaptunk. Kötelességem megköszönni továbbá mindazok fáradozását is, akik az előző ciklusban vettek részt a törvényhozás munkájában.
Mindannyian tudjuk, hogy harcias és korántsem mindig szívderítő választási kampányon vagyunk túl, most azonban a parlamenti munka remélhetőleg békésebb ideje következik. Csatában bátor, békében okos légy - tartja egy régi mondás. Nekem meggyőződésem, hogy e köztársaság népének többsége azt várja most tőlünk, hogy az elkövetkező négy esztendő során ne a csatazaj jellemezze a politikát, hanem a vitázó okosság vigye előre az ország ügyeit. Mint a demokratikus magyar parlament első női házelnöke, itt, a legszélesebb nyilvánosság előtt ígérem önöknek, hogy munkámban ezeket a szempontokat fogom érvényesíteni.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk álló négy esztendő nem ígérkezik könnyűnek. Magyarország ebben az időszakban minden bizonnyal az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, haza és haladás kérdése a történelmünkben most végre úgy kapcsolódhat össze, hogy nem kell az egyiket a másikkal szembeállítani. A csatlakozás roppant kihívás, azt azonban minden józan politikai erőnek be kell látnia, hogy nemzeti érdekeinket legjobban az Unió keretein belül tudjuk képviselni és érvényre juttatni. Históriánk legjobbjainak álma, a magyarság mindig is vallott célja teljesülhet ezzel, mert kultúránk értékeinek elismerésével, hagyományaink megőrzésével a modern európai közösség tagjaiként építkezhetünk. Gyermekeink, unokáink életét olyan pályára állíthatjuk, amelyen a boldogulás már nem befolyásolhatatlan külső kényszereken, hanem a magyarságot alkotó szabad egyéniségek tehetségén, szorgalmán, rátermettségén múlik.
Nem mindenkor van és nem minden politikusgenerációnak adatott meg ilyen kecsegtető alternatíva. Most, amikor az új Országgyűlés először ülésezik, gondoljunk arra, hogy egy nem mindennapi történelmi feladat megoldásának lehetünk tevékeny részesei. Mindehhez azonban az szükséges, tisztelt képviselőtársaim, hogy a köztársaság állampolgárai előtt mielőbb visszaszerezzük a politika és a politizálás utóbbi években kissé megkopott szakmai és erkölcsi presztízsét. Minden magyar politikusnak őszintén szembe kell néznie ezzel a helyzettel. Ami bennünket illet, megkerülhetetlen, hogy visszaadjuk a magyar szavak jelentésének eredeti, politikai torzítások nélküli értelmét. Olyan parlamenti szótárban kell megegyeznünk, amellyel mindenki egyetért. Olyan működési elveket kell érvényesítenünk, amelyek a kialakult szokásjogot, vagy ha úgy tetszik, az íratlan demokratikus hagyományokat is figyelembe veszik, ahogy az egy demokráciában egyébként minden külön értesítés nélkül magától értetődő.
Hiszem és vallom, hogy a szavak értelmének és a demokratikus szokásjogoknak a helyreállításával a parlament tekintélyét is növelni fogjuk, ami ellen semmilyen felelős politikai szereplőnek nem lehet kifogása, már csak azért sem, mert ha a parlament tekintélye nő, attól a nemzet egysége, integritása is erősödik. Márpedig ha ez így lesz, tisztelt képviselőtársaim, akkor erősebb, egységesebb nemzetként léphetünk be az Európai Unióba, és ez mindenkinek, nekünk, magyaroknak és az Uniónak is javára válik. A magam részéről én ebben a politikai logikai rendszerben értelmezem a most megalakult Országgyűlés munkálkodásának történelmi tétjét és mindannyiunk közös feladatát.
Tisztelt Képviselőtársaim! Arisztotelész, a nagy görög filozófus azt vallotta, hogy egy köztársaság népe olyan nép, amely szemmel tartja a törvényhozókat, de ha nincs kifogása ellenük, akkor engedelmeskedik az általuk hozott törvényeknek. Egy másik görög bölcs, Szolón úgy vélte, hogy a törvénynek olyannak kell lennie, amilyen az egyén erkölcsi törvénye, azaz kényszerítsen rá, hogy a törvény a romboló szenvedélyek, hangulatok és a veszedelmes szeszélyek féke legyen. Aki pedig a törvényt hozza, az maga is uralkodjon a saját szenvedélyei és természetesen a saját érdekei fölött, mert a törvényhozónak ugyanazt a helyet kell betöltenie a köztársaság életében, mint az öntudatnak az ember lelkében. Csak így, ilyen öntudatos, vitázó okossággal tudunk megfelelni a demokratikus köztársaság és a történelmi feladatok kihívásainak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez a vitázó okossághoz kívánok mindannyiuknak egészséget, erőt s természetesen termékeny gondolatokat.
Köztársasági Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Miniszterelnök-jelölt Úr! Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps.)
