FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslathoz képviselőtársaimmal együtt több módosító javaslatot terjesztettünk elő, ezeknek a többségét az illetékes bizottságok támogatták. Van azonban néhány olyan, amelyik nem kapta meg a megfelelő támogatást-, kettő ilyenről szeretnék szólni.
(17.40)
Érdekes módon az egyik egy olyan előírást tart feleslegesnek, amelyet az előterjesztő szükségesnek lát, majd a másik esetben egy feleslegesnek ítélt elképzelést próbálok benntartani a törvénytervezetben. Mondanám a két indítványt:
Az adózás rendjéről szóló törvénynél a tervezet kimondja, hogy az állami adóhatóság az adózót nyilvántartásba vételéről 30 napon belül értesíti, és egyben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról. Képviselőtársaimmal javasoltuk, hogy ezt a mondatot töröljük a tervezetből. Azért tartottuk ezt az elképzelést szükségtelennek, mert véleményünk szerint az adózó adja meg az adatait az adóhatóságnak, ezért nincs szükség arra, hogy az adóhatóság ezeket az adatokat még egyszer visszaigazolja az adózónak.
Az előterjesztő úgy vélte a bizottsági üléseken, hogy többcsatornás adatokról van szó, tehát nemcsak az adózó terjeszt elő adatokat, hanem a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara is. Ezt átnézve gyakorlatilag két olyan adatot sikerült találni, amely ezt valóban indokolttá teszi. Az egyik a cégjegyzékszámról szól, a másik pedig a kamarai nyilvántartási számról. Ha feltételezzük, hogy ezekbe az adatokba nem csúszik hiba, akkor teljesen szükségtelen egy ilyen lépést megtenni, ami bürokratikusnak mondható, hiszen az adózó az adóhatóságtól visszakapja azokat az adatokat, amelyeket korábban ő megadott.
Úgy ítéljük meg, hogy amennyiben mégsem sikerül ennek az álláspontnak megnyerni a részletes vitában az illetékes bizottságokat, akkor lesz lehetősége a bizottságoknak támogatni azt a kapcsolódó módosító javaslatot, amelyben fenntartjuk ezt a gondolatot, csak azt kívánom benne pontosítani, hogy mihez képest kell megfogalmazni a 30 napon belüli értesítést. A törvényjavaslat ugyanis ezt megfogalmazza, csak éppen azt nem mondja meg, hogy mihez viszonyítottan kell a 30 napon belüli értesítést megtenni.
A másik indítványunk az volt, hogy az előterjesztő szándékától eltérően hagyjuk benne a tervezetben a pénztárkönyv és a naplófőkönyv állami adóhatóság általi hitelesítését. Az előterjesztő úgy gondolta, hogy az egyablakos rendszer bevezetésével felesleges lenne az állampolgárt, illetve a vállalkozót arra kényszeríteni, hogy a kamara mellett, mondjuk, megkeresse az állami adóhatóságot is. Ezért kívánja eltörölni az állami adóhatóságnál történő hitelesítést. Véleményünk szerint ez nem megfelelő lépés, hiszen egyik formai észrevételünk az volt, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 5. melléklete továbbra is fenntartotta ezt a hitelesítést. A bizottsági üléseken megtudtuk, hogy ezt az ellentmondást úgy próbálják majd kiküszöbölni, hogy a személyi jövedelemadó törvénynek ezt a részét törölni kívánják, így tehát formailag az ellentmondás megszüntethető.
Ugyanakkor úgy érezzük, hogy tartalmi indítványról is szó van, mert ha azt nem mondjuk, hogy egyáltalán felesleges volt évekig alkalmazni a naplófőkönyv hitelesítését, akkor bizonyára probléma lehet abból, ha ezt az eljárást a jövőben törölni fogjuk. Egyébként is úgy látjuk, hogy az adótörvény részletes módosítása, illetve a tervezet tartalmaz olyan lépéseket, amelyek azt bizonyítják, hogy az adózónak változatlanul meg kell majd az adóhatóságot keresnie több kérdésben, és akkor nem lenne felesleges, ha megtartanánk a pénztárkönyv és a naplófőkönyv hitelesítését is. Ezt azért is tartanám nagyon fontosnak a kontroll szempontjából, mert 1998. január 1-jétől életbe léptek olyan változások, amelyek például a könyvvizsgáló ellenjegyzési körét is bizonyos területen szűkítik, és véleményem szerint az ellenőrzéshez hozzátartozik, hogy valami kontroll ebben a körben továbbra is fennmaradjon.
Ehhez kérem majd a bizottságok, illetve képviselőtársaim támogatását. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)
