T. ASZTALOS ILDIKÓ
T. ASZTALOS ILDIKÓ
T. ASZTALOS ILDIKÓ ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kormány a gazdasági reklámtevékenységről szóló T/3712. számú törvényjavaslat benyújtásával egy jogilag régóta rendezetlen terület újraszabályozását kívánja megteremteni.
A hatályos magyar reklámjogban található szabályok többsége ma már nem alkalmas a piacgazdaság követelményeinek megfelelő reklámozási gyakorlat és a korszerű fogyasztóvédelem biztosítására. Az új szabályozást, amint azt az előkészítő munkálatok ideje alatt már tapasztaltuk, a közvélemény felfokozott érdeklődéssel várja.
A törvényjavaslatban foglalt szabályozás egyaránt érinti a fogyasztókat, a termékek gyártóit, a forgalmazóit és a reklámszakmát. Ennek megfelelően a reklámtevékenység szabályozása nagyfokú körültekintést igényel.
A kormány által elkészített új reklámszabályozás figyelemmel van valamennyi alkotmányos jog érvényesítésére. Ennek érdekében meg kellett találnunk a szabályozásban azt a megfelelő, kellő egyensúlyt, amely lehetővé teszi valamennyi érdek arányos érdekérvényesítését. Ezek az érdekek: a fogyasztói érdekek védelme a piaci verseny fenntartásához, a verseny és az üzleti tisztesség biztosításához fűződő érdek.
Ezeknek az érdekeknek és az alkotmányos jogok érvényesülésének helyes arányát a törvényjavaslatban széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés teremtette meg. Ennek az egyeztetésnek az eredménye az a kompromisszumos szabályozás, amelyet a tisztelt képviselők előtt lévő törvényjavaslat tartalmaz.
A benyújtott törvényjavaslat nagyon fontos a Magyar Köztársaság által az Európai Unió felé az Európai Megállapodásban vállalt jogharmonizációs kötelezettség teljesítése szempontjából is. Ezáltal ez a szabályozás is hozzájárul az európai uniós tagság eléréséhez.
Az európai megállapodás kiemeli a jogharmonizáció legfontosabb területeit. Ezek között említi a versenyszabályokat és a fogyasztók érdekvédelmét egyaránt. Ez utóbbinak az Európai Unió értelmezése szerint lényeges része a korszerű reklámszabályozás.
A törvényjavaslat figyelembe vette az Európai Uniónak a reklámokra vonatkozó közösségi szintű joganyagát. Meg kell azonban jegyezni, hogy az Európai Unióban közösségi szinten csak egyes szektorokban található szabályozás, a reklámjog túlnyomó része nemzeti jog.
Ahol nincs közösségi szintű előírás, ott a törvényjavaslat a tagállamok gyakorlatának feldolgozásával a legoptimálisabb szabályozást alakította ki. Ezért a törvényjavaslat a tagállamok két végletes szabályozási gyakorlata között helyezkedik el.
Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat megteremti a teljes összhangot azokkal a már hatályos jogszabályokkal, amelyek a reklámra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Ezek közül kiemelendő a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvénnyel való összhang fontossága. Ezzel megszűnnek azok az ellentmondások, amelyek a rádióban és a televízióban, illetve a nyomtatott sajtóban és szabadtéri reklámhordozókon megjelenő reklámokra vonatkozó eltérő szabályozásokból jelenleg adódnak. Ilyen például az, hogy a törvényjavaslat a médiatörvénnyel összhangban lehetővé teszi a nem vényköteles gyógyszerek reklámját, amely eddig csak a televízióban és a rádióban volt megengedett.
Az összhang megteremtését biztosítja az is, hogy a törvényjavaslat értelmében a rádióban és a televízióban megjelenő reklámokra továbbra is a médiatörvény szabályait kell alkalmazni, amennyiben a médiatörvény a törvényjavaslattól eltérő rendelkezéseket állapít meg.
Hangsúlyozom, hogy a törvényjavaslat a gazdasági reklámok átfogó szabályozását tűzte ki célul azzal, hogy a reklámok tartalmára vonatkozó rendelkezéseket határozza meg. Ennek megfelelően nem foglalkozik a szabadtéri reklámhordozók elhelyezésével, amelyet külön törvény szabályoz majd.
A jogszabályokon túl a reklámtevékenységgel kapcsolatosak azok az önszabályozó kódexek is, amelyeket a magyar reklámszakma már több éve használ. Ezek az önszabályozó rendelkezések kiegészítik a jogszabályi előírásokat, és megkönnyítik a jogalkalmazást.
Az önszabályozásnak a törvényjavaslat vonatkozásában továbbra is fontos feladata van. Ez elsősorban a megelőzésben kell hogy megnyilvánuljon, ezáltal is hozzájárulva a fogyasztók és a versenytársak leghatékonyabb védelmének biztosításához.
Tisztelt Ház! A T/3712. számú törvényjavaslat kizárólag gazdasági reklámtevékenységet szabályoz, rendelkezései nem vonatkoznak a politikai és társadalmi reklámokra.
Az új szabályozás általános reklámtilalmakat és reklámkorlátozásokat fogalmaz meg. Ezek célja egyrészt az alkotmányból származó jogok védelmének biztosítása. Ide tartozik a személyhez fűződő jogokat sértő reklámok tilalma.
További cél a fogyasztók széles körének érdekvédelme, ezért tilos például a közerkölcsöt és a közízlést sértő reklámok megjelenítése.
Új elem az, hogy a törvényjavaslatban kiemelt szerepe van a gyermekeket és a fiatalokat védő rendelkezéseknek. Ez olyan tilalmakban valósul meg, amelyek alapján a jövőben nem jelenhetnek meg olyan reklámok, amelyek a gyermekek és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatják, kihasználják a gyermekek tapasztalatlanságát vagy hiszékenységét, a gyermekeknek a felnőtt korúak iránti meglévő bizalmával élnek vissza, vagy a gyermekeket felszólítják arra, hogy a felnőtt korúakat valamilyen áru megvásárlására beszéljék rá.
Az imént elmondott új szabályoknak köszönhetően a törvényjavaslat hatálybalépésétől kezdődően csökkenni fog a gyermekek sajátos helyzetével visszaélő reklámok száma.
Az önök előtt lévő törvényjavaslat rendelkezik a speciális reklámtilalmakról és reklámkorlátokról is. Ezek alapján az új szabályozás tiltja a fegyverek, a lőszerek és a robbanóanyagok reklámozását és a szakmai reklám kivételével a vényköteles gyógyszerek reklámozását.
A törvényjavaslat a nem vényköteles gyógyszerek reklámozását a javaslatban foglalt korlátozások mellett teszi lehetővé. Ezek a korlátozások kizárják azt, hogy a gyógyszerek reklámja bármilyen módon megtéveszthesse a fogyasztókat. Ezért például a gyógyszerek reklámjának tartalmaznia kell a rendeltetésszerű használathoz szükséges tájékoztatást, továbbá azt az egyértelmű felhívást, amely a fogyasztókat a készítmény használatára vonatkozó tájékoztató megismerésének szükségességére hívja fel.
A dohányáruk reklámozása a rádióban és a televízióban továbbra is tilos, a többi reklámhordozón pedig a törvény szerinti korlátozások betartása mellett lehetséges.
A szeszes italok reklámozása a közszolgálati rádióban és televízióban ezután is tilos. A kereskedelmi adókon a médiatörvény előírásai az irányadók, míg a többi reklámhordozón a szeszes ital reklámja az új szabályok szerint lehetséges.
A törvényjavaslat többek között tiltja a dohányáru és a szeszes ital reklámját a sajtótermékek első és hátsó lapján, a színházakban és filmszínházakban olyan előadások előtt és után, amelyeket fiatalok is láthatnak, továbbá a közoktatási és egészségügyi intézményeken belül és azok 200 méteres környezetében.
(9.50)
Új elemként a törvényjavaslat a jövőben megtiltja azt a már elterjedt gyakorlatot, hogy cigarettát és szeszes italt ingyenes kínálással lehessen reklámozni. Kivétel ez alól a vendéglátók és a kereskedők részére tartott bemutató.
A törvényjavaslat nem teszi lehetővé azt, hogy a közterületi reklámokon a cigarettásdobozon kívül más kép is megjelenhessen. Emlékeztetem a tisztelt Házat, hogy jelenleg a dohányáruk reklámozása, valamint a gyógyszerek és szeszes italok rádión és televízión kívüli reklámozása tilos. Így az előbb ismertetett korlátozások a jelenleg érvényes általános reklámtilalom részletes feloldásával reklámkorlátozásokat valósítanak meg. Ez alapvetően az általam már kifejtett kompromisszum eredménye.
Ezzel egyidejűleg azonban a törvényjavaslat megszigorítja azokat a szankciókat, amelyeket a reklámszabályok megsértőivel szemben kell alkalmazni. A jelenleg kiszabható szabálysértési bírság összege maximum 30 ezer forint, amely nem nyújt megfelelő lehetőséget a fogyasztók érdekének legmagasabb szintű védelmére. Ezért az új szabályozás nem határozza meg a kiszabható bírság felső és alsó határát. A bírság összegét a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Gazdasági Versenyhivatal vagy a bíróság határozza meg az eset összes körülményeire figyelemmel.
A most tárgyalt törvényjavaslat rendelkezik az eljárási kérdésekről is. A reklámszabályok megsértőivel szemben első fokon a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve, ha a jogsértés versenytörvénybe is ütközik, akkor a Gazdasági Versenyhivatal, ha alkotmányos jogokat sért, akkor a bíróság jár el. Az első fokon hozott határozatok ellen bíróságokon lehet fellebbezni.
További új eleme a szabályozásnak, hogy a minél szélesebb érdekérvényesítés biztosítása céljából lehetővé teszi az eljárások közérdekből történő megindítását is. Ezzel a joggal a törvényjavaslat a fogyasztók érdekvédelmét ellátó szervezeteket ruházza fel. Az egyre növekvő jelentőségű civil szervezetek jogainak ilyen arányú bővítése hozzájárul a fogyasztók önvédelmének erősítéséhez. Javasoljuk az előírások betartásához fűződő fogyasztóvédelmi és gazdasági érdekekre tekintettel a törvény hatálybalépését 1997. július 1-jével.
Külön köszönjük, hogy az Országgyűlés kiemelt figyelemmel kezelte a T/3712. számú törvényjavaslatot. Ez abban is megnyilvánult, hogy hat állandó bizottság - a gazdasági, az alkotmány- és igazságügyi, a mezőgazdasági, a környezetvédelmi bizottság, az európai integrációs ügyek bizottsága, a kulturális és sajtó bizottság - ajánlotta a törvényjavaslatot általános vitára. Megköszönjük a bizottsági üléseken lefolytatott tartalmas vitákat, a tisztelt képviselők aktív közreműködését. Örömmel tapasztaltuk, hogy hétpárti konszenzus alakult ki abban, hogy korszerű reklámszabályozásra szükség van.
Már a bizottsági üléseken elhangzottakat is előrevetíti, hogy a törvényjavaslat további vitájában szintén nagy érdeklődés várható. Előre is megköszönjük mindazokat a javaslatokat, amelyek az új szabályozást tovább finomíthatják, pontosíthatják, mert tudjuk, hogy a reklámok nemcsak tájékoztatnak, hanem a fogyasztók széles körének szokásait és ízlését is befolyásolják.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot az előzőekben elmondottak alapján is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
