HERBERT FERENC
HERBERT FERENC
HERBERT FERENC, az európai integrációs ügyek bizottsága előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az európai integrációs ügyek bizottsága 1997. február 19-i ülésén megtárgyalta a T/3712. számon benyújtott, a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslatot.
A gazdasági reklámtevékenység szabályozásának egyik lényeges célja a tárgykört érintő, az európai megállapodás alapján fennálló jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése. Az Európai Közösségek irányelveinek megfelelő olyan szabályrendszert kell kialakítanunk, amely összhangban van a verseny- és fogyasztóvédelmi jogszabályok folyamatban lévő felülvizsgálatával és a rádiózásról és televíziózásról szóló, 1996. évi I. törvény rendelkezéseivel is.
A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat megtárgyalásával és majdani elfogadásával egy jogilag régóta rendezetlen terület újraszabályozását kívánja rendezni az Országgyűlés. Az európai megállapodás 67. cikke szerint a szerződő felek elismerik, hogy Magyarországnak a közösségekbe történő gazdasági integrációja egyik alapvető feltétele, hogy az ország jelenlegi és jövőbeli jogszabályait közelítse a közösségek jogszabályaihoz. Ennek megfelelően biztosítanunk kell, hogy a jövőbeli jogszabályok a közösségek jogszabályaival összeegyeztethetőek legyenek.
A megállapodás 68. cikke emeli ki a jogharmonizáció legfontosabb területeit. Ezek között említi a versenyszabályokat, valamint a fogyasztók érdekvédelmét. Ez utóbbinak az Európai Unió értelmezése szerint lényeges része a korszerű reklámszabályozás. Elsőrendű fontosságú, hogy meghatározzuk azokat a területeket, amelyeken jogharmonizációs eredményeket tudunk felmutatni a hazai gazdasági érdekek sérelme nélkül, sőt azok szolgálatában. A fogyasztóvédelem, amelynek része a reklámozás, ezek közé a területek közé tartozik.
A jogharmonizáció során a következő irányelvek kerültek figyelembevételre:
A tanács 84/450/EGK számú irányelve a tagállamok félrevezető reklámozására vonatkozó jogszabályainak közelítéséről; a tanács 89/552/EGK számú irányelve a tagállamok televíziós közvetítésre vonatkozó jogszabályai egyes rendelkezéseinek összehangolásáról; a tanács 92/28/EGK számú irányelve az emberi használatra szolgáló gyógyszerek reklámozásáról; a bizottság javaslata a dohánytermékek újságban és plakáton engedélyezett reklámozásáról, valamint a bizottság javaslata az összehasonlító reklámról és a félrevezető reklámozásról szóló, 84/450/EGK számú irányelv módosításáról. Az irányelvekben foglalt követelményeket jogszabályban kell kihirdetni.
A törvénytervezet megtárgyalásán a bizottsági ülésen részt vettek a Magyar Reklámszövetség, a Magyar Közterületi Reklámszövetség, a Magyarországi Reklámügynökségek Szövetsége, a Reklám Világszövetség magyar tagozata és az Önszabályozó Reklámtestület képviselői.
A gazdasági reklámozás leginkább neuralgikus pontjaival, nevezetesen a dohányárukkal és alkoholtartalmú termékekkel kapcsolatosan alakult ki a legnagyobb vita. Kerethatárként fogalmazható meg, hogy ezeket az árukat tilos úgy reklámozni, hogy azok közvetlenül gyermekeknek, fiatalkorúaknak szóljanak, hogy azokat mint követendő szokásokat, tüntessék fel.
Ugyancsak felvetődött: a reklámtörvénnyel egy időben kellett volna a nemdohányzó-védelmi törvényt is a t. Ház elé terjeszteni, mint ahogy arról az 1031/96. (IV. 13.) kormányhatározat rendelkezik. Amellett, hogy a dohányreklám elfogadhatóan elsősorban a márkák közötti versenyt és a dohányzási szokások befolyásolását szolgálja, meg kell jegyezni: a mai gyakorlat bizonyos fajta dohányzási szabadosságot is hirdet, amely károsan befolyásolja a vétlen nemdohányzók egészségét és érdekeit.
A dohányáru reklámozására vonatkozó szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy az egészségre káros, ártalmas cikk reklámozása a köz érdekében, a népegészségügyi szempontokra figyelemmel korlátozásokat igényel. A Magyarország területén élőknek az egészséghez való alkotmányos joga, az alkotmány 70/D §-a, és az egészséges környezethez való joga, az alkotmány 18. §-a, szintén a korlátozó szabályok megalkotásának szükségességét támasztja alá.
(10.00)
Ez a törvényjavaslat valóban egy kompromisszumos törvényjavaslat. Minden tekintetben az, de különösen kompromisszumos a dohányipari termékek reklámozásával kapcsolatban. Itt két igen markáns érdek jelent meg: egy népegészségügyi - ahogy már szóltam róla -, amely mindvégig azt kívánta, és ezt markánsan ki is fejezte, hogy a dohányipari termékek reklámozását meg kell tiltani, magyarán szólva fenn kell tartani az 1978-as szabályozásnak az abszolút tilalomra vonatkozó rendelkezéseit; ezzel szemben állt az EU-s gyakorlat, amely azonban nem egységes, mert azért az Európai Unió országai között is vannak olyanok, ahol a dohánytermékek reklámozására tilalom áll fenn.
Ennek a kompromisszumnak megvan az ára is, többek között az, hogy e törvényjavaslattal egyidejűleg elő kell terjeszteni a nem dohányzók védelméről szóló törvényt, amit, úgy gondolom, most én is joggal kérek számon.
Fenntartások is kiemelésre kerültek az elektronikus sajtó reklámozási módszereivel kapcsolatosan a reklámok tárgya és időpontja, a reklámok száma, egy időintervallumon belüli ismétlése és a főműsorok reklámközlés céljából történő megszakításai tekintetében. Jóllehet e területet a már hivatkozott 1996. évi I. törvény, a médiatörvény szabályozza, azonban nem ártott volna ezt egységesen a reklámtörvényben is rögzíteni.
A bizottságban ugyancsak figyelmet kapott a reklámszakma önszabályozása, törvényi lehetőségei feltételeinek biztosítása vagy automatikus önszerveződő állapotában tartása. Abban egyetértettek a jelenlévők, hogy a törvényi szabályozás mellett, annak keretein belül üdvözlendő az önszabályozás, és ennek a törvényjavaslat egyetlen rendelkezése sem mond ellent. Angliában például nincs reklámtörvény, csak önszabályozás van, és az fegyelmezetten működik is. Fontos mindezek mellett a fogyasztók érdekvédelmét ellátó szervezeteknek is jogosultságot biztosítani az érdeksérelem ellen.
Tisztelt Ház! A hosszú vitát követően, annak tapasztalatait összegezve az európai integrációs bizottság állást foglalt az általános vitára való alkalmasság tekintetében. A T/3712. számú, a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslatot a bizottság egyhangú többséggel általános vitára alkalmasnak ítélte.
A bizottság nevében köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
