HORN GÁBOR
HORN GÁBOR
HORN GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Folytatódik ez az időnként számomra cirkuszra emlékeztető körtánc a parlamentben: tegnap elmondtuk többen a kormányzati oldalról, ma ugyanezt halljuk. Született egy megállapodás 1996-ban az érintett munkáltatói oldal, tehát a kormányoldal és a felsőoktatási dolgozókat képviselő szakszervezetek között. Született egy költségvetési törvény, született egy közalkalmazotti törvény módosításaként egy új közalkalmazotti bértábla. Ennek betartása természetesen kötelező. Az a kérdés, hogy hogyan tartódik be ez a dolog. Tehát ami itt folyik, az szerintem egy klasszikus hecckampány, nincs arról szó, hogy a felsőoktatásban dolgozók ne kapnák meg a béremelésüket, arról van szó, hogy hogyan kapják meg, milyen forrásból.
Többen elmondtuk itt, és pontosan tudják az ellenzéki oldalon is elég gyér számban, például fideszesként ülő képviselőtársaim - ha már a minisztert hiányolja egyszemélyben Varga Mihály, szeretném jelezni, hogy egy ilyen nagy létszámú frakcióban ezt fordítva is meg lehetne tenni, de ez egy zárójeles megjegyzés -, mindenki tudja, hogy 1997-ben jelentős mértékben, kiemelkedő mértékben emelkedett az oktatás finanszírozása és ezen belül is a felsőoktatás finanszírozása. Azt is mindenki tudja, hogy nagyon különböző módon gazdálkodnak a felsőoktatási intézmények. Vannak olyanok, amelyek meg tudták ezt oldani - a sajtóból ezt lehet hallani -, és vannak, amelyek nem tudták megoldani ezt a béremelést. Meg kell nézni, hogy mi az oka annak, hogy nem tudták megoldani.
Felhívnám a figyelmet arra, ha valaki vasárnap éjszaka nem aludt, megnézhette egy kormánypártisággal egyáltalán nem gyanúsítható ELTE-oktató véleményét erről a kérdésről, aki azt mondta - név nélkül idézném -, hogy bizony a felsőoktatásban, például az ELTE-n nagyon kevés dolog történt reform-ügyben, nagyon kevés előrelépés történt, ami elkerülhetetlen lenne. Tehát akkor, amikor itt egyik oldalon kiabálunk egy egyébként törvényi kötelezettség végrehajtásáról - amit, még egyszer mondom, végre fogunk hajtani, mert nincs más választás, törvény van rá, a közalkalmazotti törvény -, akkor a dolog másik felét is végig kellene gondolni. Megtörtént-e minden a felsőoktatás bizonyos intézményeiben, vagy pedig az van, hogy vannak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek végrehajtották azokat a lépéseket, ami alapján most meg tudják csinálni ezt a bérfejlesztést, és vannak olyanok, amelyek nem csináltak semmit, és most újból a markukat tartják. Ez bizony legalább akkora kérdés, mint az a kérdés, hogy van-e elegendő pénz a felsőoktatásban. (Taps a kormánypártok soraiban.)
