DR. KUTRUCZ KATALIN
DR. KUTRUCZ KATALIN
DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Néppárt sem támogatja ennek a most már két csomagra bontott csomagnak az időkeretes tárgyalását, mégpedig a következők miatt:
Miniszterelnök úr a napirend előtt azt mondta, hogy az lenne jó, ha az elkövetkezendő egy évben megalapozott és jó döntések születnének ebben a Házban. Úgy gondoljuk, hogy ez a fajta tárgyalási rend nem segíti elő a miniszterelnök úr kívánságának megvalósulását. Szeretném előre - az esetleg később elhangzandó érvekre válaszolva - mondani: az nem érv, hogy a költségvetés tárgyalásánál is maximum 30 órás időkeretet határoz meg a Házszabály, azért, mert itt lényegesen fajsúlyosabb kérdésekről van szó, mint egy költségvetés megvitatásáról. A költségvetési törvény nagy részének kihatásai egy évre, esetleg egy-két évre húzódnak el, azonban a nyugdíjrendszer megváltoztatásának hosszú évtizedekre (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Több generációra!), mindenesetre több generációra való kihatásai vannak. Az sem érv, hogy a javaslatok hosszabb idő óta készültek, és a parlamenten kívül egyeztetések folytak e körben.
Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy ugyancsak a miniszterelnök úr mondta napirend előtt, hogy további - a kormány és a parlamenten kívüli szervezetek közötti - tárgyalások folynak. Akkor kérdezem, hogy minek a tárgyalását kezdjük el. Számtalanszor volt alkalmunk keserűen megtapasztalni - kormánypárti és ellenzéki képviselőknek is -, hogy nem kellően előkészített törvényjavaslatok jöttek be a Ház elé, egyébként éppen ezzel a körrel kapcsolatban. Nagyon sokszor előfordult az, hogy már a részletes vita lezárása után gyakorlatilag kapcsolódó módosító indítványokkal megváltozott a törvény. Ezeket a törvényjavaslatokat úgy kell tárgyalni, hogy folyamatosan tájékoztatni tudjuk az ország minden lakosát arról, hogy itt tulajdonképpen mi történik, mi várható. Kell hogy érezzék: a parlamentben megalapozott, nyugodt munka folyik, hiszen mindannyiunk jövőjéről van szó, az összes magyar állampolgárról van szó, legyen az nyugdíjas vagy éppen ezekben a pillanatokban született csecsemő.
Úgy gondolom: lehetséges, hogy egy 40 órás időkeret önmagában elég lenne, de ilyenfajta csöpögtetéssel biztosan nem. Arra időt kellene hagynunk egymás számára, hogy elmondjuk az érveket, elmondják az ellenérveket, végiggondolja minden tábor a másik érveit, és valóban kiérlelt és jó törvény szülessék. Sajnos nagyon sok példa van arra, hogy az ilyen félév végi hajrákban a parlament elrontja a törvényeket, és a következő félév elején azzal foglalkozunk, hogy megpróbáljuk helyrehozni, amit előtte elrontottunk. Ezeknél a törvényjavaslatoknál erre nincsen mód, mert ezek nagyon hosszú távra szóló törvényjavaslatok.
Ezért nagyon nagy tisztelettel kérem képviselőtársaimat, tudom, hogy unalmas ilyenkor háromnegyed 7-kor ilyesmit hallgatni, de azért fontolják meg az ellenzék e vonatkozású érveit. Egyáltalán nem hiszem, hogy ez puszta kötözködés; ha magukba néznek és végiggondolják, biztos, hogy egyet fognak érteni velünk. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
