DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék húsz helyi önkormányzatnál rendelte el az 1989. évi XIII. törvény 21. §-a alapján előírt kötelezettségek végrehajtásának vizsgálatát. A vizsgálat kizárólag az átalakuló társaságok vagyonmérlegében szereplő belterületi földek értéke után járó önkormányzati vagyonrészesedések rendezése ügymenetének ellenőrzésére terjedt ki. A vizsgálat reprezentatív jellege a teljes belterületi földérték önkormányzati járandóságának több mint 40 százalékát, mintegy 22 milliárd forintot képviselt.
A törvény nem fogalmazta meg a végrehajtás szabályait. Így a végrehajtásért de jure felelős nem lévén, de facto felelős az állami vagyonkezelő lett. Ez a szervezet a központi költségvetési érdekeket képviselve, az önkormányzatokkal szemben egyértelműen ellenérdekelt volt.
Az ÁSZ-jelentés bemutatja, hogy milyen súlyos következményekkel járt a gyakorlatban a törvény egyik rendelkezésének téves értelmezése. Ez a súlyos tévedés, az előírások be nem tartása az állami vagyonkezelő szerveket terheli. A vizsgálat megállapította, hogy az ÁPV Rt. az 1989. évi XIII. törvény előírásai alapján még 1997 áprilisára sem volt képes hitelesen ellenőrzött adatbázist létrehozni az önkormányzatokat megillető belterületi üzletrészekről. Az önkormányzatok kezdetben egyáltalán nem ismerték a részükre járó belterületi földértékek tényleges vagyoni értékét. Követeléseiket részben saját maguk mérték fel, másrészt döntő többségében külső megbízásokkal, jelentős összegekért végeztették el. Az ismertté vált, jogos követeléseiket sem tudták érvényesíteni 1995 végéig. Ezt követően is csak külső közreműködők útján jutottak hozzá a már megsarcolt részesedésükhöz. Az önkormányzatok egy része peres úton kívánta részesedéseit megszerezni, amelyeket a bíróság részükre megítélt. Az ÁPV Rt. csak 1995 végén jutott arra az elhatározásra, hogy az önkormányzatok törvény szerinti járandóságát kiadja. A törvényi előírás téves értelmezése, a végrehajtás indokolatlan elhúzódása, így az önkormányzatok részesedésének késedelmes átadása az ÁPV Rt. tartozásának összegét jelentősen megemelte.
Az ÁSZ-jelentés megállapította: az önkormányzatok az ÁPV Rt.-vel szembeni jogos követeléseik érvényesítésére elfogadták az ÁPV Rt. részéről sajátosan favorizált Vektor, majd Hórus Rt. közvetítői működését. Az önkormányzatok jelentős része a közvetítői megbízási szerződések megkötése során több alkalommal jogszabálysértő módon, illetve a belső szabályzataikkal ellentétesen járt el. A polgármesterek egy része hatáskörét túllépve intézkedett.
Az önkormányzatok tiltakozása ellenére a Vektor Rt. - a Vektor Bróker Rt. közreműködésével - a Keller Rt.-hez irányította az ÁPV Rt. teljesítését. Így az önkormányzatokat illető összegek indokolatlanul kerültek más pénzkezelő vállalkozásokhoz. Az önkormányzatok különböző kérésekkel kapták meg a felszámolt díjakkal megcsonkított összegeket. A megbízott Vektor Rt. a felhatalmazás nélkül levont díjakról kellően részletezett számlát nem adott; többnyire semmilyen számlát nem adott. Esetenként az önkormányzatok többszöri sürgetése után tett eleget számlaadási kötelezettségének.
Az ÁPV Rt. és az önkormányzatok között létrejött egyezséget nem alku eredményeképpen és nem a felek akaratából kötötték. Ez ellentétes a Ptk. 4. §-ában foglaltakkal, így annak érdekében, hogy az önkormányzatok a törvény szerint járó vagyoni tulajdonú értékükhöz hozzájussanak, le kellett mondaniuk mindennemű tulajdonhoz kapcsolódó jogosultságukról és a megtámadási lehetőségről is.
Az ÁSZ véleménye szerint megegyezésre az egyes önkormányzatok eltérő járulékos követeléseinek - árfolyamok, kamatok stb. - egyeztetése miatt szükség lett volna közbeiktatott közvetítőkre, az alkufolyamat üzleti alapra helyezésére azonban nem. A közvetítői díj nem áll arányban a munka értékével, illetve annak szakmai színvonalával. Valószínűleg ezért nevezték el sikerdíjnak.
Az ÁSZ megállapította: az állami vagyont kezelő szervezetek nem tartották be az 1989. évi XIII. törvény 21. §-át. Az állami vagyonkezelő jogtalanul birtokolta az önkormányzati vagyont, s csak akkor adta ki a törvény szerint járó jusst, ha a kénye-kedvére tevékenykedő Vektort küldték követségbe.
Az önkormányzatok felügyeletét ellátó Belügyminisztérium illetékesei - végül is a miniszter - ezt kellő távolságtartással és nyugalommal nézték végig, vagyis a parlamenti szólássá híresült szófordulattal élve: ha tudott a vagyonjuttatási konstrukcióról, azért felelős, ha nem, akkor azért.
Az államháztartás központi és önkormányzati rendszerét az ellentétes irányú érdekeltség, valamint az indokolatlan közvetítői díjak végett jelentős veszteség érte. Az állam felelős végrehajtó szervei két kézzel szórták vagy osztották a pénzeket, sajátos körön belül.
A helyszíni vizsgálatokról készített jelentéseket az ORFK Bűnügyi Igazgatóságának 1997. január végén átadták. Reméljük, hogy a súlyos törvénysértéseket elkövető, befolyással üzérkedő, így mintegy 2 milliárdos sikerdíjat felvevő Vektor-cégek ellen (Zaj az MSZP padsoraiban.) a bűnüldöző szervek végre megteszik a szükséges intézkedéseket. A bűncselekmények alanyai (Folyamatos zaj az MSZP padsoraiban.), az értelmi szerzők, a felbujtók és a magas polcon ülő bűnpártolók.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)
