SZŐDI IMRE
SZŐDI IMRE
SZŐDI IMRE, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság mint kijelölt bizottság 1997. szeptember 17-ei ülésén megtárgyalta a szőlőtermesztésről és a borgazdaságról szóló törvényjavaslatot, valamint áttekintette a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításának előterjesztését.
A törvényjavaslat előterjesztését a környezetvédelmi bizottság szükségesnek és időszerűnek tartja. A törvényjavaslat és a módosítás indoklása általában és részleteiben megfelelő.
A törvény és annak általános és részletes indoklása jól mutatja be a hazai és az európai jogharmonizációt, az Európai Unióhoz való csatlakozásban a magyar borjog helyzetét. A törvénytervezet 8 fejezete és 85 szakasza megfelelően tagolja és áttekinthetővé teszi a tervezetet.
A környezetvédelmi bizottság fontosnak tartotta - és erre az általános és részletes indoklás során is rámutatott -, hogy a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény majdani jó végrehajtása igen fontos a területfejlesztési és vidékfejlesztési kérdések tekintetében.
(13.50)
A történelmi borvidékek megmentése, az eredetvédelem, a területek hasznosítása igen fontos cél. A szőlőültetvények jelentős tájvédelmi és környezetkímélő hatásával - gondolok itt az erózió- és deflációgátló hatására -, a szőlő- és borkultúra hazai és nemzetközi turizmusával, munkalehetőségeivel segíti a vidékfejlesztést.
Magyarországon közel 300 ezer ember él a szőlő- és bortermelésből, és 430 olyan település van, amely borvidékhez, bortermőhelyhez tartozik. A szőlőtermesztés borvidéki térségi, közigazgatási besorolása, az európai normáknak megfelelő zónahatárok kialakítása azért is fontos, mert a szőlő-, bortermelés optimális működése esetén 4-6-szoros foglalkoztatóképessége mellett 6-8-szoros is lehet az árbevétel-termelő képessége.
Annak ellenére, hogy a szőlőterület a hazai mezőgazdaságilag művelt területnek csupán 2 százaléka, nemzetgazdaságilag mégis jelentős exportárbevételt előállító ágazatunk. A világgazdasági tendenciák, a londoni bor-világkiállítás és egyéb borkiállítások rámutatnak arra, hogy nemzetközi szinten Magyarország borpiaci esélyei jók lehetnek, annak ellenére, hogy az egész világon folyamatos, és állandó versenyhelyzet van az új piacok meghódításáért és a régiek megtartásáért.
A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló '94. évi CII. törvény módosításáról szóló törvénytervezet együttes parlamenti tárgyalását nagyon fontosnak tartotta, ítélte a bizottság. Ugyanis a két tárgyalási anyag szorosan egymásra épül, és a törvénytervezet nagyon sok szakigazgatási jogot, feladatot, kötelezettséget és vele szankcionálási lehetőséget ad a hegyközségi szervezeteknek. Ez igen fontos az eredetvédelem, a borhamisítás és -csinálás elleni küzdelemben, a tisztességes piaci szereplők érdekében. A bizottság véleménye szerint kettő- vagy többféle szőlőnek, mustnak vagy bornak a házasításával kapcsolatos szabályok és arányok az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából a jövőben további átgondolást igényelnek.
A környezetvédelmi bizottság megállapította, hogy a törvényjavaslat az alkotmánnyal, más törvénnyel - kiemelten a természetvédelemről, a területfejlesztésről és -rendezésről szólóval -, valamint az agrárgazdasági törvényekkel és a nemzetközi szerződésekkel összhangban van. A törvénytervezet és a törvénymódosítás magába foglalja és hordozza a fenntartható fejlődés elvét, mert biztosítja az erőforrások tartamos használatát a jelen és jövő nemzedéke tényleges igényének kielégítésére, nem károsítja a környezet minőségét, és megőrzi a természet erőforrásait.
A törvényjavaslat a jogszabály-szerkesztési formai követelményeknek megfelel, áttekinthető, közérthető és nyelvezete jónak ítélhető.
Összefoglalva: a környezetvédelmi bizottság tagjai - az elmondottak alapján - a törvényjavaslatot és a törvénymódosítást egyhangúlag általános vitára javasolják.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
