DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Több vonatkozásban is aktuális törvényjavaslat került a tisztelt Ház elé a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslattal.
Időszerű azért, mert a szőlő- és borgazdálkodás jelenlegi szabályait a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi XXXVI. törvény és annak végrehajtására kiadott, többször módosított 40/1977. MÉM-rendelet tartalmazza.
Ez a szakzsargonban bortörvénynek nevezett rendeletegyüttes a többszöri módosítás és aktualizálás ellenére ma már nem mindenben felel meg a szőlő- és borgazdálkodás megváltozott viszonyai közötti szabályozási igényeknek. A gazdasági törvények átalakuló struktúrájában a törvény már nem illeszkedik az új élelmiszertörvény és a hegyközségekről szóló törvény révén kialakult szabályozási környezetbe. Mindezekre tekintettel is indokolt az új bortörvény kidolgozása.
Az elmúlt évek átalakulóban lévő társadalmi és gazdasági viszonyai szükségképpen megváltoztatták a szőlő- és borgazdálkodás környezetét. A magántulajdonon alapuló piacgazdaság kialakulása, az ország gazdasági kapcsolatainak átrendeződése alapvetően meghatározzák azt a gazdasági és jogi feltételrendszert, amelyben az ágazatnak az elkövetkezendő évtizedekben működnie kell. A magyar borjog, tartalmi vonatkozásait tekintve, azonban alapvetően ma is korszerűnek tekinthető.
Az Európai Unió szakértőcsoportja 1993-ban vizsgálta meg a magyar borjoganyagot, amely vizsgálat eredménye abban összegezhető, hogy ez a joganyag jórészt megfelel azoknak a követelményeknek, azoknak a normáknak, amelyek az Európai Unió országaiban az EU-jogszabályok révén hatályban vannak. Ez volt az alapja annak, hogy az Európai Unió 1994-ben a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről megállapodást írt alá Magyarországgal, amit az 1994-es IX. törvény hirdetett ki.
Ugyanakkor megállapítható, hogy a két jogforrás szerkezetében alapvetően különbözik. Az Európai Unió szabályozásai alapján ágazatspecifikus, és a borjog néven ismert jogszabálygyűjtemény tartalmazza az ágazatra vonatkozó összes rendelkezést. Nálunk viszonylag szűk az ágazatot közvetlenül érintő jogi szabályozás, főként a funkcionális jogszabályok tartalmazzák az ágazati sajátosságokat, így az adózást, a költségvetési kapcsolatok, támogatások, rendtartási ügyek és a többi kérdését.
A másik vonatkozás, ami időszerűvé teszi a törvényjavaslatot, az éppen küszöbön álló csatlakozási tárgyalás. A csatlakozást megelőző jogharmonizációs folyamatban is kiemelt szerepet játszik a magyar borjog korszerűsítése, amely a csatlakozás előkészítésének szerves része, az ágazati felkészülési stratégia kiemelt területe. A magyar borjog nemzetközi integrációra való alkalmassága azért is fontos, mert a szakágazat jelentős mértékben exportorientált, a borok nemzetközi kereskedelmi pozíciója pedig alapvetően függ attól, hogy milyen nemzetközi szabályozási garanciákat biztosít a termékekre vonatkozóan.
A törvény nem lehet lazább a mértékadó nemzetközi szabályozásnál, mert ez borainkat a nemzetközi piacon hátrányos helyzetbe hozná. Az Európai Unió előírásainál szigorúbb szabályozást viszont csak azokban az esetekben célszerű fenntartanunk, illetve bevezetnünk, ahol sajátos hagyományaink, borkultúránk és minőségi boraink védelme, hírnevének megőrzése ezt indokolja.
Ugyanakkor a bortörvény alkalmas a csatlakozási felkészülés során a magyar érdekek markáns nevesítésére. Ennek egyik területe lehetne a Kárpát-medence és annak vonzáskörébe tartozó területek szőlőtermesztésének és borászatának a jelenlegi északi és déli felosztásból eredő eltérő, önálló övezetbe soroltatása. Harmadrészt aktuális a törvényjavaslat a jól ismert belső piaci helyzet, a jelentős eladatlan készletek miatt, ami részben a borhamisítások elterjedésének, illetve az illegális előállítás és forgalmazás problémakörének köszönhető.
A törvényjavaslat olyan normarendszert kíván meghatározni, amely elzárja az illegális, illetve nem megfelelő előállítás útját, és már a forgalmazást lehetetlenné teszi. Ezzel egyidejűleg fontos a hatósági ellenőrzési szabályok, továbbá a szankciórendszer olyan kiegészítése, hogy a védekezés ezen jelenségekkel szemben eredményes legyen.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A fenti igényeknek megfelelően elkészített törvényjavaslat mindenekelőtt a következőkben jelent előrelépést a hatályos szabályozással szemben:
A szőlőtermesztéssel és bortermeléssel kapcsolatban a preferált célokhoz garantálja az állam támogatását.
Mind az asztali, mind a minőségi bor termelését illetően szigorú minőségi követelményeket állít.
A hatályos szabályozással szemben a normák feltétlen érvényesítésére törekszik, kizárva az engedélyezés útján való eltérések lehetőségét.
A szabályozás technikájában is közelít az uniós joghoz azzal, hogy az asztali borra, valamint a minőségi borra vonatkozó szabályokat bizonyos kérdésekben kettéválasztja.
Az unióban használatos kategóriákat vezet be, például a meghatározott termőhelyről származó minőségi bort.
A szakigazgatási feladatokban fontos hatásköröket ad a hegyközségi szervezeteknek.
Szigorú szankciókat rendel az előírások megszegése esetére: üzemek időleges bezárása, működési engedély visszavonása, minőségvédelmi bírság és a többi.
A szőlőtermesztés szabályai körében lényeges változás, hogy az árutermelő szőlőültetvény mérete az eddigi 1500-ról 500 négyzetméterre csökkent, ezzel az árutermelés körébe, illetve a hegyközségek szervezetébe kerül az eddigi házikert-szőlőknek az a része is, amelynek termése meghaladta a személyes szükségleteket. Másfelől megnöveli az összes számításba vehető szőlő-termőterületet, ami a csatlakozási tárgyalásokon a pozícióinkat erősíti.
A forgalomba hozatal szabályai körében rendelkezik a törvényjavaslat a származási bizonyítványról, valamint az állami ellenőrzőjegyről. A származási bizonyítvány közelmúltban megalkotott szabályai beépülnek a javaslatba, s ezzel lehetővé válik, hogy minden termék ellenőrzött származású legyen, illetve hogy azonosíthatatlan, ültetvényháttér nélküli termék ne kerülhessen forgalomba. A hatályos szabályozással szemben változás, hogy a szőlő, az asztali bor és a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor származási bizonyítványát a hegyközség adja ki, a hegyközségi tanácsnál pedig csak a meghatározott termőhelyről származó, különleges minőségi borra marad fenn ez a jog.
(13.40)
A szőlészeti, borászati szakigazgatást, illetve az ellenőrzés rendszerét a hatályos szabályokhoz képest a törvényjavaslat jelentősen átalakítja; mindenekelőtt - összhangot teremtve a hegyközségi törvény módosításával - szakigazgatási szervként határozza meg a hegyközségi szervezeteket, amelyek egyes ügyekben engedélyező szervként, más ügyekben szakhatóságként járnak el, és mind a szőlőtermesztésben, mind a bortermelésben a jogszabályok, valamint a rendtartás érvényesülése érdekében ellenőrzést végeznek.
A hatósági ellenőrzés során észlelt rendellenességek megszüntetése érdekében az eljáró szakigazgatási szervek széles körű intézkedési lehetőségeket kapnak, és a tervezet szabályai garantálják a más közigazgatási szervek, például rendőrség, vám- és pénzügyőrség együttműködési kötelezettségét.
A törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy a hatósági ellenőrzés akadályozása vagy meghiúsítása esetén az üzemet az Országos Borminősítő Intézet, a kereskedelmi egységet pedig a jegyző azonnal bezárathassa úgy, hogy az e tárgyban hozott határozat azonnal végrehajtható legyen. Ismétlődés esetén pedig a működési engedély visszavonására is lehetőség nyílik.
Ugyanilyen jogkövetkezményekkel fog járni az ellenőrzés során tapasztalt ismételt vagy súlyosabb szabályszegés is. Ezekkel a rendelkezésekkel elérhető, hogy szükség esetén hatósági úton érvényt lehessen szerezni a szőlő- és borgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartásának.
A törvényjavaslat előkészítése során törekedtünk arra, hogy egyfajta szakmai konszenzus alakuljon ki. A szakmai szervezetek nagyon sok javaslattal éltek, azonban ezeket nem sikerült minden esetben időben ütköztetni, illetve a vitát nem lehetett minden fél számára megnyugtató módon rendezni.
A kormány kinyilvánított szándéka az, hogy a törvényjavaslat vitája során minden olyan javaslatot, amely nem érinti az alapkoncepciót, de szakmai szempontból a törvényjavaslat bizonyos vitatott pontjait a különböző szakmai szervezetek véleménye alapján megnyugtató módon rendezi, támogatni fogja.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szakmai szempontból szoros tartalmi összefüggés áll fenn a bortörvény és a hegyközségi törvény módosítása között. Az eddigi tapasztalatok alapján nemcsak a közigazgatásban, hanem a szőlő-, borgazdaság szereplői körében is általánosnak mondható az a vélemény, hogy a köztestületként működő hegyközségekre szükség van. A törvény helyesen határozta meg a szervezetrendszer céljait, feladatait, és a szervezeti, működési kérdések szabályozása is megfelelő. Ennek ellenére mára időszerűvé vált a hegyközségi törvény felülvizsgálata a hegyközségi szervezetek megalakulása, illetve a kezdeti működés tapasztalatai alapján.
A hegyközségi törvény módosításának indokát a következőkben lehet meghatározni:
Korrigálni kell bizonyos szervezeti és működési szabályokat annak érdekében, hogy a hegyközségi szervezetek működése zökkenőmentes legyen. A szabályozás kiegészítésével alkalmassá kell tenni a hegyközségi szervezeteket arra, hogy a jövőben a szőlészeti, borászati szakigazgatási feladatok jelentős részét ezek a termelői önkormányzatok lássák el.
Ki kell küszöbölni a hegyközségi tagok hasonló célú köztestületekben, illetve érdekszervezetekben való egyidejű, kötelező tagságának kényszerét. Ez utóbbi érdekében a törvényjavaslat előírja, hogy csak a szőlő- és bortermeléssel foglalkozó gazdálkodók esetében nem kötelező a gazdasági kamarai tagság. Ha más tevékenységük is van, azzal természetesen a kamarai törvény hatálya alá esnek.
Az agrárpiaci rendtartás intézményrendszerével kapcsolatos változás lenne, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, amely a terméktanácsokhoz hasonlóan vertikális szerveződésű, terméktanácsi szerepet kapna.
Az előterjesztő célja nem az volt, hogy érdekeket sértsen, hanem az, hogy a termelőket sújtó többletterheket, amelyekkel szemben nem jár többletszolgáltatás, valamilyen módon kiküszöbölje, illetve hogy ezt a többletterhet a termelők válláról levegye.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatokat szíveskedjen elfogadni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
