DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény hatálybalépése, illetőleg a patikák magánosítási folyamatának a gyorsítása óta a minisztérium több mint kétezer ügyben hozott határozatot. Ez ideig 15 ügyben nyújtottak be a bírósághoz keresetet, kérve a minisztérium által kiadott határozat felülvizsgálatát. Úgy gondolom, ez az arány önmagában is jól szemlélteti, hogy az ügyek túlnyomó többségében maguk az érintettek is megnyugvással fogadták a határozatokat.
Képviselő úr azt a címet adta interpellációjának, milyen szempontok alapján engedélyezzük a gyógyszertárak létesítését. Mint a jogot kiválóan ismerő képviselőtársamnak talán nem szükséges részletesen elemeznem a szempontokat, hiszen ezek nem miniszteri mérlegelésen, hanem törvényi előírásokon alapulnak. Maga a törvény mondja meg, milyen feltételek mellett lehet jogszerű határozatot kibocsátani.
A törvény a Gyógyszerész Kamarának az esetek túlnyomó többségében véleményezési jogot biztosít. Ez a véleményezési jog azonban nem jelent együttdöntési jogot, továbbá nem következik belőle az sem, hogy a határozatok kiadásakor a véleményben foglaltaktól ne lehessen eltérni. Szeretném jelezni, hogy a kamara véleményétől való eltérés csak az esetek töredék százalékában fordult elő az elmúlt időszakban, és olyan esetekben történt ez meg, amikor a lakosság gyógyszerellátásához fűződő érdeket helyeztük előtérbe a kamarai véleménnyel szemben.
Más a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, a patikák közötti törvényben előírt távolság megtartása kérdésében, jóllehet ennek a mérése sem egyszerű feladat, mert nem mindegy, hogy a 250 métert milyen útvonalon kell nézni. Itt a kamarának valóságos egyetértési joga van, ami azt jelenti, hogy törvényes határozat az egyetértési jog ellenében nem adható ki.
Igaza van képviselő úrnak, előfordult olyan eset, amikor e kógens szabály ellenére mégis kikerült a minisztériumból olyan határozat, amely nem vette figyelembe a kamara egyetértési joga során kifejtett álláspontot. A bíróság azonban ez ideig minden ilyen határozatot - amelyek száma elenyésző volt - megsemmisített és új eljárás lefolytatását írta elő. Amennyiben képviselő úr igényt tart rá, kész vagyok önnek minden befejezett és folyamatban lévő peres ügyről részletes tájékoztatást adni.
Egyébként maga a patikaprivatizáció jelentősen megosztotta a gyógyszerész-társadalmat, és bizony nem ritkán tapasztalható, hogy bár a viták jogi természetűnek látszanak, valójában azonban komoly anyagi érdekkonfliktusokat mutatnak.
(14.50)
Maga a gyógyszertárakról szóló törvény önmagában nem okozója a gyógyszerészek által sérelmezett jelenségnek, hogy a nagybefektetők a háttérben patikaláncok kiépítésén fáradoznak. Ezen - ha ilyen van - a patikatörvény külön, önmagában nem tud segíteni. Egyébként május végén és azóta több alkalommal is találkoztam gyógyszerészekkel, május végén a Budapesti Gyógyszerész Kamara küldöttségével, és közösen tekintettük át ezeket a problémákat.
Végezetül képviselő úrnak arra a kérdésére válaszolok, hogy került-e sor arra, hogy a közreműködő munkatársakat fegyelmileg felelősségre vonjuk. Nem került erre sor, mert nem tudatos törvénysértés volt a háttérben. Az a körülmény, hogy a bírósági felülvizsgálat hibásnak értékelte valamely döntésünket, nem feltétlen alapoz meg fegyelmi felelősséget, ugyanis a törvényhozó éppen azért biztosította a bírói felülvizsgálat lehetőségét, hogy a bíróság kiszűrje a közigazgatás törvénytől eltérő aktusait.
Kérem képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést válaszom elfogadására. (Taps az MSZP soraiból.)
