AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jelenlegi kormányzati ciklus szakmai, társadalmi szempontból egyik legkiemelkedőbb törvénycsomagja tárgyalásának döntő állomásához érkeztünk, az öt törvényjavaslatból és két országgyűlési határozatból álló nyugdíjreform-törvénycsomaghoz benyújtott módosító indítványokról történő szavazáshoz.
A vita fő kérdéseire már az általános vita lezárásakor részletesen reagáltunk, ezért most kizárólag a módosító javaslatokkal foglalkozom.
A tisztelt képviselő hölgyek és urak számos konstruktív, a törvényjavaslatokat jobbá, az állampolgárok számára áttekinthetőbbé, közérthetőbbé és nem tagadhatóan az eredetileg tervezettnél is kedvezőbbé tevő javaslatokat nyújtottak be. Ami még ennél is figyelemre méltóbb: ezek a javaslatok igen sokszor ellenzéki és kormányzati képviselők közös aláírásával kerültek a tisztelt Ház elé. Ez mindenképpen igen örvendetes, hiszen azt jelzi, hogy valóban meghatározó törvényi szabályozás számos kérdésénél igenis kialakulhat a konszenzus. A kormány részéről hasonló konszenzusra törekvés valósult meg, hiszen az ellenzéki módosító javaslatok jó részét is támogatjuk.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslathoz önök csaknem 150 módosító indítványt, illetve kapcsolódó módosító indítványt nyújtottak be. Ezek témájukat tekintve a következők szerint csoportosíthatók, és csak azokra a lényeges javaslatokra térek ki, amelyek módosításában konszenzus született.
Először: a gyermeknevelés időszakának elismerése. A törvényjavaslat szerint a gyermekgondozási segélyen töltött idő külön megállapodás és járulékfizetés mellett lett volna szolgálati idő '98. január elsejétől. Ezzel együtt működött volna az úgynevezett gyermekkedvezmény, amely szerint a '97. december 31-e után szülő nő járulékfizetés nélkül gyermekenként két év szolgálati időt szerezne abban az esetben, ha legalább 10 év járulékfizetéssel szerzett szolgálati idővel rendelkezik.
Dr. Csehák Judit és képviselőtársai javaslata szerint a gyes - a jelenlegi szabályozással egyezően - továbbra is szolgálati idő lenne, de olyan módon, hogy a munkáltatót terhelő, jelenleg 24 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot a központi költségvetés térítené meg a Nyugdíjbiztosítási Alap számára, az egyéni járulékot pedig továbbra is a gyesen levő fizetné meg. Ez a megoldás azokra is vonatkozna, akik jövedelmük miatt nem jogosultak gyesre, de gyermekükkel otthon vannak.
A javaslatot - annak ellenére, hogy elfogadása a központi költségvetés számára '98-ban mintegy 9 milliárd forint kiadást jelent - a kormány támogatni javasolja. Ennek oka az, hogy a költségvetési teher ellenére nem vitatható: a javasolt megoldás rendszerszerűbb, jobban illeszkedik a biztosítási rendszer logikájába, s megoldja azt a problémát, hogy a gyermeknevelés attól függően, hogy a nyugdíjba vonulás mikor történik, teljesen eltérő szabályozás alá esett volna. Fontos ez a változtatás amiatt is, hogy a gyermeknevelést és nem a gyermekszülés tényét ismeri el szolgálati időként.
Másodszor: A "társadalombiztosítási járulék" - "társadalombiztosítási hozzájárulás", elnevezés változtatása. A törvényjavaslat a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségre az évtizedek óta használt "társadalombiztosítási járulék" helyett "társadalombiztosítási hozzájárulás" elnevezést használ. Az elnevezést a törvény-előkészítés során az indokolta, hogy a "hozzájárulás" kifejezés jobban tükrözi a törvényjavaslat alapelvei között megjelenő szolidaritási elemet, ami különösen a munkáltatói fizetési kötelezettség vonatkozásában meghatározó.
Az Alkotmánybíróság elmúlt hetekben nyilvánosságra hozott határozatai megerősítik, hogy az alkotmányosan elfogadható szolidaritási elvből okszerűen következik, s az alkotmány alapján a törvényhozó szabadságában áll a járulékfizetési kötelezettség kiterjesztése minden, munkával szerzett jövedelemre.
Azt is kimondják, hogy ha a járulékfizetési kötelezettséghez legalább részben biztosítási elem is társul, akkor a szolidaritási elv nagyobb arányú figyelembevétele nem alkotmányellenes. Ezért támogatja a kormány a dr. Csehák Judit és képviselőtársainak az elnevezésbeli változtatásra irányuló módosító indítványait, amelyek alapján a munkáltatói járulékfizetési kötelezettség továbbra is csak a biztosítottak részére kifizetett jövedelmek utáni kötelezettséget jelent.
Harmadszor, az Alkotmánybíróság határozatai az 1997. január 1-jétől hatályos társadalombiztosítási járulékfizetési szabályokkal kapcsolatban:
Az Alkotmánybíróság határozataival '97. január 1-jei hatállyal megsemmisítette az osztalékjövedelem meghatározó része után járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó, a munkaviszony mellett vállalkozási tevékenységet végzőre vonatkozó járulékfizetési szabályokban a fiktív járulékalapra vonatkozó szabályozást, illetve '97. december 13-ai hatállyal azt a szabályozást, amely a szerzői jogvédelem alá tartozó tevékenységből származó jövedelmek járulékfizetési kötelezettsége szempontjából különbséget tett a kifizető jogi személyek között.
Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat az alkotmánybírósági határozatok meghozatala előtt került benyújtásra, ebből adódóan nem vehette figyelembe az Alkotmánybíróság döntéseit, ezért a kormány az alkotmányosság biztosítása érdekében támogatni javasolja azokat a módosító, kapcsolódó módosító javaslatokat, amelyek a helyzet alkotmányos rendezését célozzák.
Az alkotmánybírósági döntések közül szükségesnek tartom külön kiemelni a szerzői díjakból származó jövedelmekre vonatkozó határozatot. Az Alkotmánybíróság e döntése az eredeti jogalkotói szándékot erősíti meg, vagyis azt, hogy a szerzői jogvédelem alá tartozó tevékenységből származó jövedelmeket - csakúgy, mint más munkajövedelmet - is terheli a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség.
(11.40)
Az alkotmányossági kritériumnak kíván eleget tenni az a módosító javaslat, mely szerint '97. december 14-étől oly módon változik a szerzői jogvédelem alá tartozó tevékenységből származó jövedelmek utáni járulékfizetési kötelezettség, hogy amennyiben a kifizetett összeg eléri a minimálbér 30 százalékát, akkor e jövedelem után is fizetni kell a társadalombiztosítási járulékot. A fenti időponttól tehát megszűnik a szerzői jogvédelem alá tartozó jövedelmek kivételezett helyzete.
Természetesen a kormány piackonform, így költségvetési eszközökkel támogatni kívánja azokat a szervezeteket, amelyek számára az új szabályozás ki nem gazdálkodható többletterheket jelent. Erre a kérdéskörre az őszi ülésszakon majd vissza kell térni.
Jelzem, a kormány e törvényben is támogatott minden olyan módosító javaslatot is, amely a törvényjavaslat szerkezetét áttekinthetőbbé, szövegét pedig pontosabbá, közérthetőbbé tette.
Tisztelt Ház! A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló T/4295-ös törvényjavaslathoz 378 képviselői módosító indítvány került benyújtásra. Az egyes módosító indítványok megvitatása során a bizottságok és a kormány álláspontja a javaslatok több mint 90 százalékában megegyezett. A bizottságok ülése óta eltelt időszakban a szakmai egyeztetések révén és a kapcsolódó módosító indítványok segítségével sikerült a vitás kérdésekben is kompromisszumra jutni, és így a tisztelt Ház most egy konszenzuson nyugvó javaslatról fog szavazni.
A vitatott kérdések a következők voltak:
A pénztárak működésének megkezdéséhez szükséges kötelező minimális taglétszám az eredeti elképzelésekhez képest 5000 főről 2000 főre csökkent. Ezáltal könnyebbé és egyszerűbbé válik a pénztárak alapítása, de még ennél a mértéknél biztosíthatóak az ilyen szervezet alapításához szükséges szakmai feltételek. A pénztárak alapításának időrendje és szerveződési feltételei leegyszerűsödtek, illetve kitágultak. Az időben több fázisú alapítási időszak egyszerűbbé vált, valamint több választási lehetőség áll az alapítók számára a pénztártagok lehetséges körének meghatározására.
A biztosítási rendszer kötelező jellegéből fakadó zártságot az úgynevezett területi pénztárak alapítása jelenti. A javaslat most a kiinduló elképzelésekhez képest egy sokkal rugalmasabb és a gyakorlati megvalósítást tekintve körültekintőbb elképzelést tartalmaz. Ennek megfelelően a fővárosi és megyei önkormányzatok kiválaszthatják az igényeiknek, lehetőségeiknek leginkább megfelelő alapítási módozatot, miközben egy több fokozatú eljárási rend szerint területi pénztár létrejötte biztosított.
Több módosítási javaslat foglalkozott a kötelező pénztárak garanciarendszerével. Egyes elképzelések szerint teljesen felesleges a garanciarendszer a magánpénztárak esetén, mások pedig kevesellték a garanciális biztonsági előírásokat. A jelenlegi javaslat lényegében megtartja az eredeti elképzeléseket azzal a kitétellel, hogy egyszerűbbé és gyakorlatiasabbá teszi a garanciarendszerek és a garanciaalap működését.
A garanciális eszközökhöz szorosan kapcsolódó kérdés a garanciaalap által garantált, minimálisan kötelező szolgáltatási szint, az úgynevezett normajáradék mértékének meghatározása. Az egyeztetések során a kormány elfogadta azt a javaslatot, amely az állampolgárok számára garantált ellátást jelent. Ez a szint finanszírozható, ugyanakkor nem menti fel a pénztárakat a hatékony, gondos gazdálkodás követelménye alól.
A törvénytervezet a pénztárak alapítására és működésére szigorú személyi, tárgyi és technikai feltételeket határoz meg. Az egyeztetések során sikerült a tervezetbe olyan változtatásokat, illetve új elemeket beépíteni, amelyek a szükséges működési garanciák sérelme nélkül pontosítják a szabályozást és lehetőséget adnak a pénztáraknak költségkímélő megoldások választására.
A kormány támogatta azokat a módosító indítványokat is, amelyek a pénztáraknak, teljesítményüknek az összehasonlíthatóságát, a nyilvánosságot szolgálják.
Az új nyugdíjrendszer bevezetéséhez kapcsolódó egyes feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító indítványok közül a kormány támogat minden olyan módosító javaslatot, amely a nyugdíjreform- törvénycsomagban javasolt konstrukció '98. évi hatálybalépését követő időszakban további vizsgálatokat és javaslatok kidolgozását írja elő a kormány számára.
Ilyenek:
2002. december 31-éig kerüljön kidolgozásra javaslat a magán-nyugdíjbiztosítási rendszerben a rokkant- és hozzátartozói ellátásokra. 2005. december 31-éig kerüljön sor a nyugdíjindexálás most javasolt rendszerének felülvizsgálatára, illetve annak vizsgálatára is, hogy a nyugdíjbiztosításra és az egészségbiztosításra vonatkozó törvények összerendezhetők-e egy-egy elkülönült ágazati biztosítási törvénybe. '99. január 1-jéig vállalja a kormány annak vizsgálatát, hogy az alacsony saját jogú, illetve özvegyi nyugdíjak miatt az időskorúak járadékára szoruló ellátottak részesülhetnek-e végkielégítésben. A résznyugdíj és nyugdíjminimumok 2009. január 1-jétől bekövetkező megszűnésének idejére kerüljön olyan javaslat kidolgozásra, miszerint meg kell vizsgálni a társadalombiztosítási járulék visszatérítésének rendszerét.
Tisztelt Ház! A kormány biztos abban, hogy a támogatott módosítások átvezetése után létrejövő törvényjavaslatok egy valóban jobb, kiszámíthatóbb nyugdíjrendszert jelentenek a jelenlegi és a következő generációk számára, s ezért kéri a javaslatok megszavazását.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
