BOROS LÁSZLÓ
BOROS LÁSZLÓ
BOROS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló határozati javaslathoz, mint az általános vitában jeleztem, számos módosító javaslatot nyújtottam be.
Az általam benyújtott módosító javaslatok alapvetően két csoportba sorolhatók. Az egyikbe az előterjesztők és az alkotmányügyi bizottság által támogatottak tartoznak. A másikba pedig a támogatásra nem érdemesítettek.
Elsőként - nagyon röviden - azokat szeretném felsorolásszerűen megemlíteni, amelyek támogatást nyertek, és az önök szavazataival beépülhetnek az új Házszabályba.
Így javaslatom szerint az alakuló ülésről távollevő, illetve időközi választásokon mandátumot szerző és lemondott társa helyére kerülő listás képviselő nem az Országgyűlés elnöke előtt, annak irodájában teszi le az esküt, hanem mindannyiunk előtt, az ülésteremben. Ezzel az ő számukra is biztosítjuk azt a felemelő érzést, amely bennünket eltöltött az eskütételnél.
Praktikus, költségkímélő oka van azon javaslatomnak, amely a nem magyar anyanyelvű képviselő anyanyelvén történő felszólalásával kapcsolatos. Ha ugyanis kellő időt - javaslatom szerint két napot - előírunk a szándék bejelentésére, akkor értesíthető az aktuális tolmács. Tehát nem kell jó néhány tolmácsnak állandó készenlétben állnia.
Az ülésekre való felkészülés érdekében javasoltam, hogy a napirendi javaslatot ne egy, hanem két nappal az ülést megelőzően kapjuk meg. Ez a megoldás egyébként a jelenlegi gyakorlattal egyezik. A tervezet előírja, hogy a napirend a szavazások időpontját is tartalmazza. Megítélésem szerint azonban a szavazásoknak csak a várható, nem pedig a pontos időpontja prognosztizálható. Ezért azt tartanám célszerűnek, ha a Házszabály a várható szavazási időpontok megadását írná elő, akkor az időpontok tervezhetők.
Mint az általános vitában említettem, nem szerencsés, ha egy alanyi jogot egy áttétellel mások mérlegelési jogához kötünk. Ha a frakcióvezető öt percben napirend előtt felszólalhat, akkor abbéli szándékát nem kérelem, hanem bejelentés formában indokolt jeleznie.
Ha a képviselő úgy véli, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak nem egyeznek az általa elmondottakkal, kiigazítást kérhet. A pontos tényállás megállapításának technikája a jegyzők rendelkezésére áll. Tehát eldönthető, jogos-e a reklamáció.
Ezzel a döntéssel viszont felesleges az Országgyűlést terhelni. Szerintem elegendő lenne az ügyet jegyzői hatáskörben hagyni, de elfogadom a házbizottság döntési jogosultságát is. Kérem, tegyék önök is.
Javasolom elhagyni azt a gumiszabályt, amely szerint az interpellációt úgy kell megfogalmazni, hogy arra röviden és tárgyszerűen lehessen válaszolni. Úgy vélem, ilyen előírás felesleges, mert ki fogja eldönteni, hogy egy interpelláció megfelel-e ennek a követelménynek, és ha nem, akkor mi a teendő. Szerintem egy ilyen döntéssel elsősorban az interpelláció címzettjét lehet kényelmetlen helyzetbe hozni.
Ugyanakkor, miután nincs arra garancia, hogy egy interpelláció a benyújtást követő héten elmondásra kerül, nem tudom elfogadni azt a tilalmat, amely az írott szövegtől eltérő új tény elmondására vonatkozik. Miután egy-két hét alatt új tény is juthat a képviselő birtokába, mondhassa el azzal a megkötéssel, hogy ehhez az érintett miniszter előzetes egyetértését meg kell szereznie.
Tisztelt Országgyűlés! A következőkben azokról a javaslataimról szeretnék szólni, amelyek nem nyerték el az előterjesztő és az alkotmányügyi bizottság támogatását. Szándékosan nem a tetszését kifejezést használtam, mert noha van olyan javaslatom, amely egyharmados támogatottságot sem kapott, ám az alkotmányügyi bizottság tetszését olyannyira megnyerte, hogy némileg módosított szövegszerkesztéssel, de változatlan tartalommal sajátjaként nyújtotta be, azaz egy korábbi, nagy sikerű elnöki szófordulatot használva, magáévá tette. (Derültség.)
Így történt a kérdéseknél és az azonnali kérdések és válaszok órájánál előírt időkeretek túllépésének szankcionálásánál. Amíg az interpellációknál az elnök számára - szerintem nagyon helyesen - biztosítjuk a szómegvonás jogát, addig ez az említett eseteknél hiányzik. Ezért javasoltam megtenni.
Nagyon örülök annak, hogy szerény javaslataim alapul szolgáltak az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatainak, ezért a jelentés 161., 164. és 169. pontjában nyilvántartott javaslataimat visszavonom.
(16.20)
Megfelelő támogatottság híján ugyancsak visszavonom a 33., 57., 79., 80., 81., 82., 100. és 201. számon jegyzett javaslataimat. Ennek kapcsán azonban változatlanul aggályosnak tartom a kézfelemeléses szavazás intézményesítését. Változatlanul nem értek egyet azzal, hogy a napirend utáni felszólalást üléskezdet előtt egy órával be kelljen jelenteni. Sokszor előfordulhat, hogy a reggeli bejelentési kötelezettséget követően olyan információhoz jut a képviselő, amely rendkívüli és aznapi felszólamlást igényel. Ezt a jogot mindenki számára biztosítani kellene.
Ugyancsak fenntartom azt a véleményemet, hogy az általunk meghozott törvények szerkesztését az előterjesztő minisztérium kodifikátorainak hatáskörében kellene hagyni, nem az Országgyűlés Hivatalára testálni.
A 30. pontban szereplő javaslatomat ugyancsak visszavonom, mert a jegyzői szolgálatbeosztás elnöki jogkörét vonná meg. Képviselőtársaim tájékoztatására elmondom, hogy a jegyzők mindig egymás között egyeztek meg a szolgálati beosztásról, egymás helyettesítéséről, a váratlan helyzetek megoldásáról. Ez mindvégig hibátlanul működött, az újonnan megválasztott jegyzőkkel is korrektül adtuk és adjuk a szolgálatot. Feleslegesnek tartom ebbe az elnököt bármilyen módon és mértékben belekeverni.
Fenntartom viszont a 72. pontban szereplő javaslatomat, amely a 43. § (3) bekezdésének elhagyását javasolja. Ennek lényege, hogy jegyzőt - elnöki felkérésre - ne lehessen más országgyűlési képviselővel helyettesíteni. Túl azon, hogy ez az elképzelés életszerűtlen - hisz az elmúlt négy évben egyszer sem fordult elő, hogy a választott jegyzők ne látták volna el feladatukat -, szerintem aggályos abból a szempontból is, hogy választott tisztségviselőt felkéréssel helyettesítsünk. De ha túllépünk ezen az aggályon is - mint ahogy ezt az előterjesztő és az alkotmányügyi bizottság ugyan nagyon szoros szavazással, de megtette -, hadd kérdezzem meg önöket: vajon jogosult lehet-e a felkért képviselő a szó szerinti jegyzőkönyv hitelesítésére vagy a szolgálati ideje alatt meghozott országgyűlési határozatok hitelesítő aláírására? Mert szerintem nem. Ezért arra kérem képviselőtársaimat, érveimet meggondolva támogassák javaslatomat.
Az általános vita során elmondottam, hogy a parlamenti kisebbség jogainak csorbítását látom abban, ha az egyharmados bizottsági támogatást el nem ért módosító javaslatok közül egy döntési javaslatnál a képviselőcsoport vezetője csak ötre kérhet szavazást. Az ellenzéknek ezt a jogát korlát nélkül biztosítani kellene. Az pedig legyen az ő felelősségük, hogy evvel a joggal esetenként élnek vagy sorozatosan visszaélnek - mert az utóbbi megoldással lehet ugyan obstruálni, ugyanakkor az állampolgárok bizalmát is el lehet játszani.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
