DR. NACSA JÁNOS
DR. NACSA JÁNOS
DR. NACSA JÁNOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Képviselőtársam H/30. számon benyújtott országgyűlési határozati javaslata két fontos területet érint: a munkanélküliséget és a mezőgazdasági fejlesztést.
Ezért a mezőgazdasági bizottság, mielőtt ennek az indítványnak a megvitatására sort kerített volna, tájékoztatót kért a Földművelésügyi Minisztériumtól, mégpedig a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap 1994. évi bevételeiről, kiadásairól, illetve az alap forrásai kimerülését követően kiadott ígérvények, visszaigazoló levelek többlettámogatási igényéről. Ha megengedik, ebből néhány adatot ismertetnék. Egyrészről azt, hogy eddig mintegy 14 783 pályázat érkezett be, ennek támogatási igénye 18 milliárd 636 millió forintot tett ki. Elfogadásra került 7406 pályázat 9 milliárd 447 millió forint értékben. Elutasított pályázat 1916 volt, és visszaigazoló levelet kapott 5461 pályázó. Ennek támogatásiigény-vonzata 7,4 milliárd forint.
Ennek ismeretében a mezőgazdasági bizottság sorra vette azokat az összetevőket, amely alapján megítélhető az indítvány. Sorra vette azokat az eseteket, illetve pontosabban szólva, amely negatív példák fölmerültek a bizottsági ülésen, amelyből arra a következtetésre jutott, hogy míg kezdetben, 1992 évben szakmai alapra helyezett mezőgazdasági fejlesztési témát tűzött a törvény maga elé, ennek kivitelezését óhajtotta megvalósítani, addig 1993-ban a CVI. törvénnyel bizonyos politikai perdületet kapott mindez.
Ez a politikai perdület lehet az oka, okozója annak, hogy elképzelhetően visszaélésekre is sor kerülhetett, amelyről hallottunk néhány adatot, mintegy 40 millió forint értékben már szerződésszegés miatt vagy egyéb okán vagy hogy a pályázati cél nem valósult meg, visszafizetési kötelezettséget írt elő az ellenőrzésre kijelölt intézkedő szerv.
Ennek ismeretében úgy tűnik és a mezőgazdasági bizottságban ez fölmerült, hogy mindaddig, amíg nem látjuk át azt a mezőgazdasági fejlesztési alapot terhelő területet, azt a 14 783 pályázatot nem dolgozzuk fel és erre megnyugtató választ nem kapunk és a politikai burkot nem hántjuk le, addig nincs értelme és nem célszerű embereket olyan helyzetbe hozni, hogy esetleg azzal a következménnyel számolhatnak, hogy visszafizetési kötelezettség várja őket.
(12.40)
Hiszen a pályázatok vagy az elfogadás során esetleg olyan elnézések is történhettek, amelyeket nem lenne célszerű megismételni.
Most konkrétan rátérek az indítványra. Ennek ismeretében, számunkra úgy tűnik, miután a törvény pontosan megfogalmazza azokat az előírásokat, amelyeket teljesíteni kell, az újbóli kiírást, a benyújtott pályázatok elbírálását, vagy pedig pénzkifizetést, mint ami ebből az indítványból származik, ezt nem tekintjük törvényhozási tárgyanyagnak, éppen ezért a bizottság véleménye szerint sokkal inkább illett volna interpellációba, semmint határozattervezetnek.
Továbbá nem derül ki az indítványból, s itt az indítványtevő képviselőtársam elmondta, hogy számítása szerint mintegy 500 embert érintene abból a rétegből, amelyet mezőgazdasági területen kellene alkalmaznunk, vagy legalábbis kellene támogatnunk.
Ezzel kapcsolatban bizottsági ülésen hangzott el, itt ismétlem, hogy volt már a korábbi kormányok között olyan, amely a munkanélkülieket bizonyos támogatási kerettel látta el a vállalkozás beindításához, ez bizonyos értelemben kudarcot vallott, sőt nagyon sok családi tragédiához vezetett. Ilyet megismételni a mezőgazdaság fejlesztése tárgyában nem lenne célravezető.
Az is felmerült, és elhangzott a bizottsági ülésen, hogy szinte abban a pillanatban, amikor megítélésre kerültek az MFA-pályázatok, ezek kifizetésére sor került, nem az elsőosztályú gépek árai, de automatikusan emelkedtek a mezőgazdasági gépek árai. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy elképzelhető, nem csupán a mezőgazdasági termelőket szolgálta ez a fejlesztés, sokkal inkább a kereskedelmet, vagy még rosszabb esetben másokat.
Itt szeretném ezt összekapcsolni a munkanélküliség kezelésével - amely a bizottsági ülésen nagy hangsúlyt kapott - és a mezőgazdaság fejlesztésével. Természetesen felmerül a kérdés - elhangzott már sok helyen -, hogy a mezőgazdaság föl tudja-e szippantani avagy sem a munkanélkülieket. Az elmúlt években, miután közel 300 ezer mezőgazdasági munkanélküli került regisztrálásra, ez azt igazolja, hogy a mezőgazdaság nem képes bármilyen mennyiségű munkanélkülit felvenni.
Az a mezőgazdasági bizottság véleménye, hogy a munkaalkalom-teremtést mindenféleképpen úgy kell biztosítani, hogy közben a megélhetés is garantált legyen. Nem szabad tehát csupán az egyikre hangsúlyt fektetni, biztosítani kell a megélhetést is, versenyképes mezőgazdaságot és nem foglalkoztatott mezőgazdaságot javasol mezőgazdasági bizottságunk.
Mindezek ismeretében, mindezek alapján a mezőgazdasági bizottság október 5-i ülésén 3 igennel, 12 nemmel, és 1 tartózkodással az indítvány elfogadását nem javasolta.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
