I. Szemlér Ferenc: Mint a sötét rab
I. Szemlér Ferenc: Mint a sötét rab
Reggeltől estig kenyeret keresek,
szemem és kezem mindennap eresebb,
esténként egyre lejjebb hajlik a hát
s sziszegve érzem nőni a reumát.
szemem és kezem mindennap eresebb,
esténként egyre lejjebb hajlik a hát
s sziszegve érzem nőni a reumát.
Ez nem öregség, ez csak a buta gond,
rossz idegesség érzése, a bolond
világ korbácsa, ami sújt s sziszegő
ütése nyomán vérzik a levegő.
rossz idegesség érzése, a bolond
világ korbácsa, ami sújt s sziszegő
ütése nyomán vérzik a levegő.
Mint a sötét rab, akiben elapadt
minden erő már, vonszolom magamat,
hétfőtől keddig, szerdától szombatig
s fogy a láz, fogy a vér, fogy a test, fogy a hit.
minden erő már, vonszolom magamat,
hétfőtől keddig, szerdától szombatig
s fogy a láz, fogy a vér, fogy a test, fogy a hit.
Amikor kezdtem, a világ ragyogott,
most hogy öregszem, ijedek s vakulok,
egy napról másra fogy a fény!… csupa seb
szájam motyogja… kevesebb… kevesebb.
most hogy öregszem, ijedek s vakulok,
egy napról másra fogy a fény!… csupa seb
szájam motyogja… kevesebb… kevesebb.
