Sovány család. (Tóth-Thúrgonyi)
Régi birtokos nemes magyar család, melynek tős, magyar eredetre mutató, magyar jelentésű, „Sovány” nevezete hajdan az akkori irásmód szerint „Zowány, Zován” alakban is irathatott.
A Sovány család a XVI. században már birtokos volt Külső-Szolnok megyében fekvő Thót-Turgony helységben; és nevezetesen 1558-ban Sovány Istvánt Thurzó Ferencz nádor nevezett birtokára nézve minden az Egri várba járandó fuvarozásoktól és más terhektől fölmenti.
Már 1560-ban I. Ferdinand király Sovány István, Balás, Péter és Mihály testvéreknek az Egri vár ostroma alatt tanúsított hűséges szolgálatokért Külső-Szolnok megyében fekvő Tóth-Turgonyi curiájokra nemességet ád „Tóth-Túrgonyi” előnévvel, mind a két ágra. A beiktatás a török portyázásai miatt a helyszinén nem történhetvén, az egri káptalan és az illető (Gáspár János) királyi ember által az akkor Borsod megyében fekvő (?) Árokszállásán számos szomszéd nemes birtokos jelenlétében minden ellentmondás nélkül véghez ment.
1678-ban ns. Sovány Balás hitvese ns. Sóska Zsófia és veje Horváth Bertalan az Egri káptalan által a kezeinél lévő, de elrongyollott és sok helyt olvashatatlan adománylevelet a beiktató parancscsal és jelentéssel együtt hitelesen átiratja.
1724-ben Sovány Mihály és Gergely a török elűl Külső-Szolnok megyei birtokukból Zemplin megyébe Szerencs-re költöznek és ott nemességöket kihirdettetik. Közűlök
Mihály Pelejtére házasodott.
1732-ben Gergelynek árván maradt fia István Mádra teszi át lakását. 1741-ben az adománylevelet az Egri káptalantól ujra kiadatja; 1742-ben a nemesi fölkelésre egy jól fegyverzett lovast állít; 1749-ben szegénységi bizonyitványt kap Zemplin vármegyétől, mellyel a Neo-acquistica bizottság előtt birtokai után fáradozott, de sikertelen.
Istvánnak fia István már atyja idejében 1742-ben személyesen részt vett a Zemplin megyei fölkelésben. 1768-ban Mádról áttelepedett Szikszóra. Fiai Mihály és István 1806-ban Abauj megyében kihirdettetik nemességöket; valamint 1807-ben Szabolcs megyében is kihirdetteté nemességét a T. Dadára leszármazott Sovány István dadai közbirtokos, fijai neveiknek beiktatásával együtt.
A családfa némi hézagokkal következő:
Sovány István; István 1560.; Balás 1560.; Péter †; Mihály 1560.; N.; N.; Balás 1678. (Sóska Zsófia); N.; István; Zsófia (Horváth Bertalan); Mihály 1724. Pelejtén.; Gergely 1724. 1732. Szerencsen.; István 1741–49. Mádon.; István 1768. Szikszón.; Mihály 1806. †; István 1806. Dadán. (1. dadai Nagy Erzse. 2. Munkácsi Mária); 1-től Péter Polgáron 1863. (Negyedes Victoría); Zsuzsanna † (Thúry Györgyné); Ferencz †; 2-tól István (Gál Ágnes); Mária (Jakabfalvay Lászlóné)
A család használt czimere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágaskodó oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronáján férfi kar könyököl, kivont kardot tartva. A paizs sisakjáról szokásos foszladék veszi körűl a paizsot.