Babits
Babits
Valamikor a húszas évek legelején a Belvárosban Babits Mihály összetalálkozott Szabó Dezsővel.
- Olvasta az új regényemet? - kérdezte Szabó.
- Az új regényét? - kérdezett vissza némi zavarban a költő.
- Igen. Az elsodor falut. Lehetséges, hogy hírét sem hallotta? - csodálkozott az író.
- De... igen... persze... csak sok a gondom mostanában, és nem érek rá...
Szabó Dezső sértett gőggel nézett rá:
- Hát miféle poeta doctus maga, ha a kor legnagyobb epikai művébe bele se kukkant? Ezt nem gondoltam volna...
- Ne vegye rossz néven... Mindenképpen elolvasom... Még a héten nekikezdek - motyogta zavartan Babits.
Elbúcsúztak, Babits tett három lépést, majd a fejére csapott, és visszafordult:
- Bocsánat... Ne haragudjon... Most jut eszembe: olvastam!
