IV.
MÁRIA NÁSZAJÁNDÉKA ÉS HOZOMÁNYA.
MÁR az eljegyzéskor szóba került az eljegyzettek kelengyéje és nászajándéka. Nyilván erre is vonatkoztathatni Miksa császár Budán járó diplomata követének ama tudósítását, hogy a császár és Lajos közt «minden elintéztetett.» Az eljegyzési okirat szerint Miksa császár 200 ezer magyar forintot ad jegyajándékul Máriának. Ulászló király, fia Lajos nevében Máriának viszontjegyajándékul évi 25 ezer magyar forintnyi jövedelmet biztosít magyarországi jószágokból. T. i. Máramarost a sóbányákkal, Huszt várát öt várossal és egyéb birtokokkal. Azonkívül Zólyom várát a várossal és egyéb jószágokkal.Körmöczöt az arany- s ezüstbányákkal és más öt várost is tartozékaikkal. Ó-Budát összes tartozékával és birtokával. Csehországban pedig az Elbe folyómenti Hradest, Chrudint, Duuort, és Jaroyrt tartozékaikkal és minden egyebekkel, melyek privilegiumok, szokás és jog szerint Magyar- és Csehországban a királynék jegyajándékaiul szolgálnak. Mindezeket Mária életfogytiglan szabadon élvezheti s használhatja azon megjegyzéssel, hogy ha mind e birtokok jövedelmei a 25 ezer forintot nem adnák meg, akkor a hiányzó összeget más jövedelmekből pótolja Ulászló. Ha pedig többet adnának, akkor a többlet is Máriáé marad. Mihelyt a házasság per copulam végrehajtatik, Mária a megnevezett birtokokba bevezettetik. Arról is biztosíttatott, hogy a birtokok összes alattvalói és tisztviselői megadják Máriának a homágionalis tiszteletet és a hűségesküt és Mária szabadon intézkedhetik összes birtokai tisztjeivel és egyéneivel. Ha Lajos a házasság végrehajtása előtt halna meg, akkor a rendek kötelesek Máriát kiséretével és holmijaival nagy tisztességgel hazájába visszahozni s neki a 200 ezer forintnyi dost kifizetni. Ha pedig Lajos a consummált házasság után halna meg és Mária másodszor férjhez menni kívánkoznék, a 200 ezer arany forint neki ez esetben is kifizetendő, de a contradosul adott jövedelmekről le kell mondania. Csakhogy mindaddig, míglen neki a 200 ezer forintnyi dos ki nem fizettetik, évi jövedelmei élvezetében marad.
Mária ezen nászajándékait kimerítőbben ismerteti meg velünk II. Lajos királynak azon 1522 február 8-ikán kelt okirata, melylyel a királynénak jegyajándékul adott javak birtokát Budán ünnepélyes kiadványban megerősíti. Ez okiratból kitetszik, hogy a Máriának adott bányavárosok, várak, kastélyok, mezővárosok, fekvőségek és haszonélvezetek közt vannak: Körmöcz-, Selmecz-, Beszterczebánya, Baka-, Béla-, Új-, Libet-, Breznó- s Korpona-bányavárosok, mindezek összes arany-, ezüst- s egyéb ércztermékei, továbbá Ó-Zólyom vára, Ó-Buda vára és városa, Csepel-sziget, Keve mezőváros és a Csepelsziget egyéb helységei, a máramarosi sókamara. Huszt vára, Róna vára, Huszt, Sziget, Técső és Visk városok, Munkács vára, Beregszász, Munkács és Vári városok, Diósgyőr vára, Miskolcz, Diősgyőr, Mohi, Mezőkövesd és Keresztes városok és az említett várakkal régtől fogva egybekötött megyei tisztségek.
Nem mondható ennélfogva, hogy Mária kiházasítása, illetve házasságának anyagi biztosítása nem lett volna fejedelmi és reája nézve annál megnyugtatóbb, mivel a jelzett birtokok és jövedelmek az összes rendek hozzájárulásával és beleegyezésével köttettek le nászajándékul. Rendes körülmények közt a dosnak alapját képező fekvőségek jövedelmei bőven biztosították Máriának személyes igényeit és királynői állásához mért udvarának költségeit. Az a nő, ki hazájában őt megillető fényt és pompát élvezhetett, ezt új hazájában is számára biztosítottnak remélhette. Magától értetődik, hogy a magával hozott kelengye és fejedelmi rangjához mérten fényes és gazdag volt. Nincs ugyan erre vonatkozó feljegyzésünk vagy leltárunk, mégis biztosra vehetjük, hogy a budai futásakor, mint látni fogjuk, magával vitt ékszerek és bútorok nagy része e kelengyéből való volt. A németalföldi városokban és ipartelepeken készült s művészi számba jövő tárgyak nagy sokasága és fényes gazdagsága költözött akkor az Északi-tenger nagy kulturájú partvidékéről a nagy pannonia-medencze dunamenti főszékhelyére, Budára, egyesülve itt azzal a műkincscsel, mely legdicsőbb nemzeti királyunk, Hunyadi Mátyás gyűjteményéből még fennmaradt volt.