I.
MÁRIA NEMZETISÉGI SZÁRMAZÁSA.
4. MÁRIA KIRÁLYNÉ MARIEMONTI PALOTÁJÁNAK ROMJAI.
A történetirók Máriát nemzetsége származására nézve hol Burgundi, hol Spanyol, illetve Castiliai s Osztrák Máriának irják s e jelzőket sem következetesen használják. Az egykorúak is e genealogiai jelzőket rendesen azonosokul felváltva használták avagy Máriát egyszerűen Németnek vagy Castiliainak vették. Ám a mellékelt nemzetiségi tábla világosan hirdeti, hogy Máriát csakis a Habsburgi s illetve az Osztrák jelzőnév illeti meg. Származása őt ugyanis egyenesen a Habsburgokkal köti össze, a mennyiben atyja I. Szép Fülöp a maga leszármazását a Habsburgok fejéig, Gazdag Albrechtig, a Habsburgi tartományi grófig vezeti fel. Ennek egyik XIII. századi utódja, az 1291-ben elhalt Habsburgi I. Rudolf király birodalmi hűbérül adja 1282-ben fiainak, I. Albrechtnek és II. Rudolfnak Ausztriát, Stiriát és Krajnát s minthogy II. Rudolf e hűbérről már 1283-ban lemond, az Osztrák jelző csakis I. Albrecht származékában folytatódik. I. Albrecht fia, II. Albrecht származékában a Habsburgok ezen vonala két ágra szakad. III. Albrecht megalapitja ugyanis a Habsburgok albrechti vagyis osztrák vonalát, III. Leopold pedig ezek leopoldi vagyis tiroli és striai vonalát. Az albrechti vagyis osztrák vonal folytatódik IV. Albrecht és V. Albrecht származékában utószülött Lászlóig, de ebben a vonal ki is hal 1457-ben. A leopoldi vagyis tiroli és striai vonal III. Leopold fiaiban, IV. Fridrikben és Ernőben csakhamar két külön vonalra szakad, mert IV. Fridrik fia, tiroli Zsigmond a tiroli, Ernő fia, V. (III.) Fridrik pedig a stiriai vonalat képviseli. Zsigmondban a tiroli vonal már 1496-ban kihal, de a stiriai vonal folytatódik Ernő származékaiban, V. (III.) Fridrikben s ennek fiában, I. Miksában, ki által az I. Szép Fülöpre s ennek gyermekeire, Máriára és testvéreire száll, úgy hogy Máriában és testvéreiben az Osztrák jelző szakadatlan összefüggésben van I. Albrechttel, úgy hogy e jelzőt úgy az egykorú, mint a későbbi írók joggal alkalmazhatják Máriára.
CASTILIAI IZABELLA.
A mi a Burgundi jelzőt illeti, az Máriát csak nagyanyai ágon, Burgundi Mária, Vakmerő Károly leánya után illethetné, csakhogy a származásnál nem az anyai, hanem az apai származás jön tekintetbe. Ugyanaz áll a Spanyol, illetve Castiliai elnevezésre nézve is, mert Mária csak anyai ágon, Őrült Johanna által függ össze a spanyol fejedelmi családdal. A Német elnevezés pedig Máriára azért nem alkalmazható, mert a Habsburg-ház német vagy osztrák vonalát még csak I. Ferdinánd, Mária fivére alapította az által, hogy ő az 1521. évi április 28-iki wormsi birodalmi gyűlésen kapta V. Károly császártól Ausztriát, vagyis az Enns fölötti és alatti ausztriai főherczegséget, Stritiát, Karinthiát, Krajnát és Tirolt örökös tulajdonául. Így tehát még csak I. Ferdinánd és ennek utódai nevezhetők nemzetségi származásuk jelölésére Német-Osztrákoknak. A kik pedig Máriát Magyarországi Máriának nevezik, ezt nyilván nem származása, hanem csakis magyar királyságára való tekintetből teszik s könnyebb megkülönböztetésül a történet lapjain szereplő egyéb Máriáktól.
5. MIKSA CSÁSZÁR FIATALKORI KÉPE.
A mellékletben közölt nemzetiségi táblából kitűnik tehát, hogy Mária, II. Lajos neje az inkább szépsége, mint tehetsége és ambitiója által feltűnő Habsburgi I. Szép Fülöpnek, I. Miksa császár fiának, kit földiei, a brüggeiek, mivel folyton bottal járt, Botos-nak neveztek és a vele 1496-ban házasságra lépett castiliai Johannától, aragoniai II. Kath. Ferdinánd és castiliai Izabella spanyol uralkodók leányától született sarja volt. Édes nővére az akkor Európa leghatalmasabb fejedelmének, az 1500 február 24-ikén Gentben született Károlynak, ki 1506 óta Burgund és Németalföld ura, 1516 óta I. Károly néven anyja révén spanyol király és 1519 június 28-ika óta, nagyatyja, I. Miksa császár halála után V. Károly néven római császár és 1530 február 22-ike óta lombardiai király is volt. Továbbá édes nővére nevezett Mária az 1503 márczius 10-ikén Castiliában, Medinában született, 1531 január 5-ikén Kölnben római királynak megválasztott s ugyanazon év január 11-ikén Aachenben római királynak megkoronázott Habsburgi I. Ferdinándnak, ki mint győző kerűlt ki abból a hosszantartó versengésből, mely a magyar koronáért a mohácsi vész után közte és Szapolyai János és illetve annak neje és fia, Izabella és János Zsigmond közt folyt és ki 1558 márczius 13-ikán majnai Frankfurtban V. Károly utódjául német császárnak megválasztatott. Azonkívül édes nővére Mária az 1498 november 24-ikén született Eleonora királynénak, előbb Emmanuel portugal király, utóbb 1529 augusztus 5-ike óta I. Ferencz franczai király nejének. Nővére továbbá az 1507 január 14-ikén született Katalinnak, III. János portugal király nejének és nővére az 1505 július 18-ikán Brüsselben született Izabellának, máskép Erzsébetnek, 1515 augusztus 9-ike óta II. Keresztély dán király nejének s így Mária egy nagyon terjedelmesen szétágazó hatalmas fejedelmi rokonságnak volt a tagja. Később II. Lajos magyar királylyal való házassága révén rokoni összeköttetésbe jött egyrészt a lengyel Jagellokkal, másrészt az angol Kendali grófokkal, a franczia Orleansokkal, a Luxemburgokkal és az Anjoukkal is.
6. KATHOLIKUS FERDINÁND.
7. I. FERENCZ FRANCZIA KIRÁLY SZOBRA.