CSODÁKKAL FELRUHÁZOTT HELYEK, FÁK, FORRÁSOK
CSODÁKKAL FELRUHÁZOTT HELYEK, FÁK, FORRÁSOK
Magyarország minden vidékén előfordultak olyan helyek: fák, sziklák, ligetek, de leginkább források, amelyeket egyházi jóváhagyás nélkül is tisztelt a nép, mivel csodás gyógyulásokat és csodás jelenéseket álmodott oda. Az egyháznak néha hadakozni kellett azért, hogy megszüntethesse egy-egy ilyen hely tiszteletét.
A csodás hírű források legtöbbször búcsújáróhelyekké váltak. Ezért a búcsújárás kapcsán írunk róluk.
Figyelemre méltó az a 17. századi adat, amely szerint a csáktornyaiak újhold péntekén egy régi lipa (hársfa) alá jártak imádkozni. Az összejövetelt nagy áldomással kötötték össze, amelyen a plébános alamizsnát gyűjtött és misét mondott (Vajkai 1942: 133). A Veszprém megyei Németbánya határában még 1940 táján is állt egy szentképekkel teleaggatott, korhadt törzsű öreg bükkfa, amelyből a helyi hagyomány szerint valaha vér folyt. A falubeliek rendszeresen kijártak e fához imádkozni. Virágokat is helyeztek el tövében (Vajkai 1942: 134).
