BÖJTELŐ
BÖJTELŐ
A farsang utolsó heteinek, illetve három utolsó vasárnapjának összefoglaló neve. Első vasárnapja a hetvenedvasárnap vagy kilenchagyó vasárnap. Az ünnep evangéliuma a szőlőmunkásokról szólt (Máté ev. 20: 1–16), ezért szőlőművelő helyeken, például Székesfehérvár-Felsővároson a szőlősgazdák társulati misét tartottak. A böjtelő második vasárnapja a hatvanadvasárnap vagy húshagyóvasárnap, kövérvasárnap. A görög katolikusok ezt a vasárnapot nevezik húshagyóvasárnapnak, mivel náluk ekkor kezdődik a böjt. A Zoboralján talalajvasárnap, tananajvasárnap a neve. Hatvanadvasárnapján a mise evangéliuma (Lukács 8: 4–15) a magvetőről szól. Ezért gazdák vasárnapjaként is emlegették. Például Székesfehérváron a Felsőváros földműves polgárai ezen a napon közösségi misét mondattak, hogy munkájukra áldást, földjeiken jó termést biztosítsanak. A hatvanadvasárnap és húshagyóvasárnap közti hetet, a farsang utolsó hetét zabálóhét vagy kövérhét néven emlegették, ezzel is jelezve a nagyböjt előtti napok eszem-iszom hangulatát. A kövérhét csütörtökét kövércsütörtöknek, zabálócsütörtöknek, torkoscsütörtöknek nevezték. A böjtelő és egyben a farsang utolsó vasárnapját ötvenedvasárnapnak, illetve húshagyóvasárnapnak nevezték. Ezt követte a húshagyókedd, a farsang utolsó napja, a hatalmas vigasságok ideje. Az egyház úgy igyekezett ellensúlyozni a nagy kicsapongásokat és bűnöket, hogy a farsang három napján szentségimádásokat rendezett. Bizonyos rétegek nem a mulatozásokon, hanem e szentségimádásokon vettek részt, különösen ha kötelező volt számukra a részvétel, mint például a katolikus kisvárosok középiskolás diákjainak.
A farsang utolsó három napjához egy olyan szokás is kapcsolódott, amely vallásos eredetű: a csíki székelyek körében feljegyzett bibliai ihletésű Lázár-játék, amelyet dúsgazdagolás vagy ördögfarsang néven emlegettek.
