A Bélteky-ház
A Bélteky-ház
Mind terjedelemre, mind az eszmék bőségére nézve legkiválóbb munkája Fáynak: A Bélteky-ház (két kötet, 1832.), mely társadalmi regényeink sorát nyitja meg. A Széchenyi fellépése óta forrongó magyar társadalmat tűnteti föl benne oly változatosságban, hogy az egyszerű paraszttól a mágnásig, a falusi elöljárótól a szeptemvirig minden társadalmi osztály képviselve van, legkivált azonban a régi nemesi házak tipikus alakjai. Bélteky Mátyás is ilyen, ki vadászattal és dorbézolással tölti idejét, oktalan pazarlásban tűnteti ki uraságát, öltözetben és evésben a magyarságot. Szelid nejét nem tudja megérteni s elhidegűl tőle, valamint fiától is, kit anyja gondosan, a józan életre s hazafias törekvésekre neveltet. Midőn e fiú külföldi útjáról hazatér, mostoha-anyát talál a háznál, a házi ügyvéd ügyesen becsempészett nővérét, ki szerelmi hálójába akarja őt csalni, de az önérzetes ifjú elhagyja az apai házat s nevelő lesz Uzayéknál. Növendékeit józan elvek szerint a való életre neveli s Uzay halála után ennek fiatal özvegyét veszi nőül. Ez a regény főmeséje, melyet öt-hat családnak történetére sző át. E történtek csak lazán függnek össze, s a társadalmi képek rajzolása miatt annyira el vannak nyújtva, hogy a regény elveszti egységes szerkezetét; a politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti dolgokról közbeszőtt tömérdek elmélkedés szintén tartóztatja a cselekvény haladását; de másrészt ép ezekben van a regénynek legnagyobb becse. Fáy merészen markol a magyar társadalmi életbe, melyet minden eddigi írónál hívebben rajzol. »A characterek – úgymond első bírálója, Bajza József – a való életből vannak merítve, consequentiával tartva, s rajtok nemzeti szín és sajátság ismerkedik meg, a mit annál inkább kell becsűlnünk, minél ritkább jelenés komoly íróink műveiben.« A szerkezet hibátlanságánál fontosabbnak tetszett előtte eszméinek kifejtése. Ugyanazt az eszmét hirdeti ő is, a melylyel Széchenyi fölrázta a társadalmi közönyt, hogy: Magyarországnak reformokra van szüksége, ha élni akar, s hogy: Magyarország nem volt, hanem lesz! Fáy a magyar élet hű rajzával szintén azt igyekszik bebizonyítani, hogy a magyarság ilyen állapotban nem képes élni, s nem is érdemes az életre; de bemutatja néhány alakjában már a jövő Magyarország embereit is. Azzal végződik a regény, hogy Bélteky Gyula és hasonló gondolkozású barátjai családot alapítanak, melyek új meggyőződésekkel új életet fognak teremteni.
