Szily Kálmán
Szily Kálmán
Szily Kálmán (sz. 1838-ban). Közéletünk vezéremberei között kevés van, a ki a magyar tudományos élet megteremtésére többet tett volna, mint Szily Kálmán, a ki mint tanár, mint író és tudós, mint a műegyetemnek hat éven át volt rektora, mint a természettudományi társulat titkára s utóbb elnöke, harminc évet meghaladó idő óta maig lankadatlan buzgalommal szolgálja a tudományt s a közmívelődés ügyét. Mint tudós igen elvont szakok, a mathematika, a mechanika és a mechanikai fizika kérdéseivel szeret foglalkozni, ebben a körben s főkép a hőelmélet körében mozognak tudományos kutatásai is, melyek nevét a külföld tudós köreiben is ismertté tették. Mint a magyar állam küldötte, két ízben vett tevékeny részt a métermérték-egység ügyében Párisba összehívott nemzetközi értekezleten, 1870-ben és 1872-ben, Kruspér István kartársával. Nagy kedvvel foglalkozik tudomány- és irodalomtörténeti kérdésekkel, főleg a természettudományok magyarországi irodalmával, ki nem zárva a nyelvészet körébe tartozókat sem, különösen ha a magyar természettudományi műnyelvre vonatkoznak, melynek egyik regenerátora. – Érdekes adatokat szolgáltatott Bolyai Farkas, Sztoczek József, Arany János s több régi tudós életrajzához; nagy valószinűséggel megfejtette az irodalomtörténetnek azt a lebegő kérdését, hogy ki volt az a magyar munkatárs, a ki Calepinus 1585. évi szótárának magyar részét készítette (Arator vagy Szántó István); ő ismertette meg először Magyarországi György mester 1499. évben megjelent Arithmetikáját; kritikailag méltatta Apáczai Csere János Magyar Encyclopaediájának mathematikai és fizikai részét; felderítette a Königsbergi Töredék felfedezése kérdését, és az ő érdeme, hogy ugyan abból a töredékből ma már újabb, eddig elrejtett részeket is ismerünk. Népszerű előadásai között legnevezetesebbek: A fizikai világ communistikus irányzatáról (1871) és a Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt (1888), melyeket a magy. tud. Akadémia ünnepélyes közülésein adott volt elő. Rövidebb közleményeinek száma, melyeknek mindenikében egy-egy szép gondolat vagy érdekes adat foglaltatik, százakra megy, a mint rengeteg az a munka és tevékenység, a melyet a tudományos és közérdekű ismeretek terjesztése ügyében kifejtett. A Természettudományi Közlönynek megindítója (1869) és szerkesztője s a legutóbbi időkig szellemi vezetője. Tíz év óta, minden egyéb hivatalos teendőktől visszavonulva, java erejét a m. tud. Akadémia főtitkárságának szenteli. Irodalom történeti és nyelvtudományi kisebb dolgozatainak egy része összegyűjtve is megjelent Adalékok a magyar nyelv és irodalom történetéhez cím alatt (Budapest, 1898.).
