Föllendülés 1830 után
Föllendülés 1830 után
Ezek után áttérhetünk annak az időszaknak vázlatos, ezúttal szándékosan igen is vázlatos ismertetésére, a melyet természettudományi irodalmunk fejlődésében a harmadiknak nevezhetünk. Ez az időszak lassan és nehezen indúl meg, eleinte sokáig küzd az emberekben s a körülményekben rejlő nehézségekkel, a mihez hozzájárúl még, hogy csakhamar saját legbuzgóbb híveinek végzetes megtévelyedése gördít fejlődése elé csodálatos, soha sem sejtett, mert éppen nyelvének kibontakozását, a gondolatnak érthető formába öntését nyűgöző akadályokat. Utóbb dermesztő és igen súlyos, szinte az enyészettel fenyegető viszonyokkal folytat áldatlan, néma harcot; de végre második s még inkább harmadik és negyedik évtizedében kezd e folyton tartó hármas lidércnyomás alól lassanként, nem csekély erőfeszítések s nem csekély idő és szellemi munka árán felszabadúlni és egyszerre az egész arcvonalon, minden irányban, ily hirtelen nem is reménylett, föllendülésnek indúl, melynek legörvendetesebb jellemvonása éppen az, hogy most már nem akadozik s nem maradozik, hanem folyton-folyvást erősödik, fejlődik, hódít és halad.
