Rohamlöveg
Rohamlöveg: a →rohamtüzérség fe-e. →Harckocsialvázra épített, jó tj. képességű lg., amely a tád. gy-gal együtt haladva közelről, közvetlen irányzással semmisíti meg a még ellenálló elg. tűzfészkeket. A ~-ek védelmét a kísérő gy. látta el, ezért nem volt szükség a körkörös önvédelemre szolgáló forgótoronyra. Alacsony, merev felépítményébe beépített lg-ével oldalirányban durván célozni csak az egész ~ elfordításával lehetett. Mivel a ~ az elg. tüzét magára vonta, a kezelőket erős homlokpc-ú, zárt küzdőtérben helyezték el. Fe.zete alapján két fajtája volt: a rohamágyú pc. célok ellen és réslövésre, vmint a rohamtarack élőerők és földerődök ellen. Magasságban a rohamá-t –10+20°-kal, a rohamtarackot –6+20°-kal lehetett elmozdítani, oldalirányban 12,5-12,5°-kal, ill. 10-10°-kal. A tarackos változatból készült kevesebb. – A ~-et először a →Wehrmacht alkalmazta 1940-ben a Fr. elleni hadjáratban. A fe.típust más országok is átvették. A kevésbé sérülékeny ~ a II.vh. alatt fokozatosan átvette a kísérő hk. szerepét. (Nem azonos az →önjáró löveggel.) ⬩ BA, 1001.
