akar
akar – ‘szándékozik’. Származékok: akarat, akaratlan, akaratos, akaródzik, akarnok.
Valószínűleg ugor eredetű; a rokon nyelvi (vogul, osztják) megfelelők ankver-, angvar- töve általában ‘tekint, pillant’ értelmű. A ‘tekint’ ⇨ ’akar’ jelentésfejlődésre más nyelvekben is van példa: német absehen (‘megnéz, elles’) – absicht (‘szándék’); latin spectare (‘szemlél; törekszik valamire’). Lásd még akár.
