VALLÁSTÉTEL.
VALLÁSTÉTEL. A Jézus Krisztusba vetett hitünk megvallása, vagy olyan bűnök kimondása, amelyet valaki vállal, és amely miatt bocsánatért sóvárog (Mt 10,32; 3Móz 5,5; Zsolt 32,5). Vallást tenni (Jn 1,20; Csel 24,14; Zsid 11,13); Istent azzal dicsérni, hogy róla hálával vallást teszünk (Róm 14,11; Zsid 13,15).
