Kedv,
Kedv, jó v. rossz kedv a lélek azon hangulata, mely az egyes érzéseknek egységesen érzett eredménye gyanánt bennünk dominál. Ha különösen kellemes vagy kellemetlen érzelmet tapasztalunk, ennek utóhatása gyanánt általános jó vagy rossz kedv marad hátra, melynek következtében azután a felmerülő bajt is könnyebben vesszük, vagy ellenkezőleg az örvendetes dolgok iránt sem vagyunk normálisan fogékonyak. Máskor meg jó vagy rossz kedvünknek okát sem tudjuk adni, csak általában nyomott vagy emelkedett lelki állapotban érezzük magunkat. Szűkebb értelemben kedv a. m. jókedv (l. o.).
