Johanna
Johanna papissa, mesebeli nőpápa. A mese, mely különben az idők folyamán többféle módosításokon ment keresztül, igy szól: Ágnes (mások szerint Gilberta vagy Jutta vagy Theodora), egy angol hittérítőnek Mainzban, mások szerint Ingelheimban született leánya, Fuldában egy szerzetessel viszont kötvén, férfiruhát öltött magára és fölvétette magát a kolostorba. Innen utóbb kedvesével együtt megszökött s Athénbe ment, hol mint férfi kitünő sikerrel végezte tanulmányait a görög irodalomban. Kedvesének halála után Rómába tért és férfiszerepét Johannes Anglicus néven folytatta. Az itt tartott filozofiai előadásai által oly hirnévre tett szert, hogy nemsokára kuriai jegyzővé, később bibornokká lett. IV. Leo pápa halála után 855-ben pedig a nép és az egyház által egyhangulag pápává választatott és VIII. János név alatt 2 éven, 5 hónapon és 4 napon át (mások szerint 2 éven, 1 hónapon és 4 napon át) viselte e méltóságot, folytatva ezalatt erkölcstelen életét. Egy nyilvános körmenet alkalmával a szt. Kelemen-templom és a Colosseum közti uton hirtelen lebetegedett s az utcán gyermeket szült. Némelyek szerint már a szülés közben meghalt, mások szerint azonban a felbőszült néptömeg által agyonveretett s ugyanazon helyen el is temettetett. Az első, ki e mondát, melyről a kortársak mitsem tudnak, említi de Bourbon István francia dömés szerzetes (megh. 1261). Leginkább elterjedt azonban e monda Martinus Polonus közkézen forgott krónikája által; de miként a meglevő kéziratok mutatják, ezekbe idegen kéz által csempésztetett be halála után 1278-1312 közt. A dömés és minorita szerzetesek, kik VIII. Bonifác iránt ellenséges indulattal viseltettek, szintén terjesztették e koholmányt. Csaknem általános hitelre azonban e monda csak a XV. és XVI. sz.-ban talált. A protestáns Blondel Dávid, Joanna Papissa (1657), Leibniz pedig Flores sparsi in tumulum Papissae (1758) cimű művekkel a XVII. és XVIII. század tudós világa előtt teljesen lerontották e mese hitelét. Ami e monda eredetét illeti, legvalószinübbnek látszik, hogy az eredetileg a X. sz.-beli János pápákra, illetve az idejökben divott asszonyuralomra (pornokrácia) gyártott szatira volt.
