Éj,
Éj, a Napnak a látóhatár alatt való tartózkodásának időköze. Tartama a hely geográfiai szélességétől és a Nap deklinációjától, azaz az évszakoktól függ. Az equator alatt az É. folyton 12 óráig tart, az equatoron kivül az ekliptika ferdesége miatt különböző hosszu lehet s évenkint csak kétszer (márc. 21. és szept. 23.) az éjnapegyenlőségek alkalmával van egyenlő hosszusága a nappal. A legrövidebb és leghosszabb É. a Napfordulatok (jun. 21. és dec. 21.) alkalmával áll be, mikor t. i. a Nap az equatortól lehetőleg messze áll észak-, illetőleg délfelé. A sarkkörök alatt (ezek geogr. szélessége ??6630°) évente egyszer van 24 órai É. és egy félévvel rá, ugyanily tartamu nap. A pólusok alatt a nap és É. tartama egy félévet tesz ki és az északi póluson nappal van, ha a Nap az equatortól északra áll, azaz a nyári félévben. A pólus és poláriskör között az éj tartama 24 óra és egy fél év között változik és természetesen annál nagyobb, minél közelebb fekszik a hely a pólushoz. Csakhogy az É-vidéki É. a levegő sugártörése miatt tetemesen rövidebb és a szürkület által elviselhetőbb. Az É. kezdetének pontos csillagászati pillanatául azt az időpontot veszik, melyben a Nap középpontja a levegő sugártörésének tekintetbevételével a látóhatárt éri. L. erre vonatkozólag Éjjeli iv.
